A koronavírus-világjárvány megfékezésére elrendelt korlátozások fokozatos feloldása következtében júliustól az életünk mondhatni teljesen visszaállt a normális kerékvágásba. Persze a világ teljesen olyan, mint a krízis előtt volt, már nem lesz soha, de ez talán nem is baj. Úgy gondoljuk, eltelt annyi idő a veszélyhelyzet elrendelése és fokozatos megszüntetése óta, hogy friss mérleget tudjunk vonni az elmúlt hónapokról, és meg tudjuk fogalmazni mit várunk ettől a sok tekintetben rendkívüli évtől.
Azonnali HATÁSOK
KISKÉRŐDZŐ ÁGAZAT
Hajduk Péter (Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, ügyvezető igazgató): A húspiac rögtön, drasztikusan visszaesett, de az ágazatunkon belül a legnehezebb feladat a kecske- és juhtej és a tejtermékek piacra juttatása volt. Gyapjú kapcsán kezdetben a nyíróbrigádok mozgása akadozott, illetve jelenleg a kínai felvevő piac hiánya nagyon érződik.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid (Juh és Kecske Ágazatért Egyesület, elnök):A koronavírus-járvány kitörése a Juh és Kecske Ágazatért Egyesületet pont abban a fázisában érte, amikor több tag is belépett hozzánk. A járvány miatt azonnal sürgető feladatokat kellett megoldanunk. Egyesületünk az MJKSZ-el, a Juh Terméktanáccsal és az Agrárkamara Állattenyésztési Osztályával összefogva több levelet is írt az Agrárminiszternek, megoldási javaslatokat is megfogalmaztunk. A szaktárca mellett a külgazdasági és külügy-, valamint a belügyminisztérium is rendkívül együtt működő volt.
SZARVASMARHA-ÁGAZAT
Bognár László (Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete, ügyvezető igazgató): A világjárvány első szakaszában a tej és tejtermékek iránt hatalmas kereslet jelentkezett, ún. pánikvásárlás indult meg. Ahogy súlyosbodott a helyzet a feldolgozói oldal részéről a kínálat egyre szűkült, és a kereskedelemben bevezetett idősávos vásárlás miatt megtorpanás volt tapasztalható. A termelői oldal folyamatosan alkalmazkodott a kialakult helyzethez. A szállítmányozás és a logisztika kihívásait a Tej Terméktanács megfeszített munkával segítette. A tenyészállatpiac szerencsére csak pillanatokra állt meg, de a vevőországok önellátásra törekvése miatt az értékes tenyészállataink exportja újra felpörgött.
Prof. Dr. Stefler József (Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége, társelnök):Bár a fő értékesítési időszak még előttünk áll, az évközi eladásoknál jelentős árcsökkenést és keresletvisszaesést tapasztaltunk élő állat és vágott áru terén egyaránt. Utóbbi körülmény különösen a prémium kategóriába sorolt termékeknél volt drámai, az éttermek és szállodák bezárása miatt a kereslet negyedére- harmadára esett. A tenyészállatpiac is megrendült, a nőivarú tenyészállatok kiszállítása leállt, a tenyészbikák iránti kereslet a tavalyihoz képest kicsit szerényebb.
SERTÉSÁGAZAT
Dr. Nemes Imre (Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége, szakmai igazgató): Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a nagy piaci zavarok csak 2-3 hétig tartottak, de így is jelentősen estek a felvásárlási árak, miközben a takarmányozási költségek növekedtek. A sertéstartók ezt az időszakot csak azért tudták átvészelni, mert a 2019. évi felvásárlási árak biztosítottak valamennyi tartalékot számukra.
LÓTENYÉSZTÉS
Bélley Márta (Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége, főtitkár): A kancafedeztetések némileg visszaestek; a lóértékesítés a kijárási korlátozások idején teljesen leállt, a külföldi vevők azóta is elmaradnak, a kereslet jóval kisebb a korábbinál. Elsősorban a nagy értékű lovak piaca állt le, az alacsonyabb értékű lovak iránti kereslet kevésbé csökkent. A rendezvények elmaradása szintén a piac visszaeséséhez járult hozzá.
Pap István Tibor (Gidrán Lótenyésztők Magyarországi Egyesülete, elnök) Nem láthatók még pontosan a járvány gazdasági hatásai, annak mértéke a lótenyésztési ágazatra. Ami egyértelmű, hogy az elmúlt hónapokban a ló exportpiaca drasztikusan csökkent. A hazai piac működik, működött. Az értékesítési nehézségeket nehéz elválasztani a koronavírustól és az attól független – előtte is fennálló – problémákat. A piac nagyobb mértékben igényel képzett lovat, de a tenyésztők nagy részének hiányoznak a feltételeik ehhez.
MÉHÉSZETI ÁGAZAT
Horváth János (Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete, elnök):A járvány hatására emelkedett a méz és más méhészeti termékek kereslete azok részéről, akik bíztak a termékeink egészségvédő hatásában. Ez némi áremelkedést is jelentett, főleg annak tekintetében, hogy közben a szeszélyes időjárás hatására az elmúlt évtizedek leggyengébb méztermése volt az idén tavasszal. A korlátozások a méhészeket nem érintették, a támogatási környezet kedvezően alakult, a méhészeti termékek szja-mentességének bevezetési szándéka és más kisebb de minimis támogatások megjelenése is segítséget jelent.
ŐSHONOSBAROMFI-TENYÉSZTÉS
Koppány Gábor (Magyar Haszonállat-Génmegőrző Egyesület, elnök): A piacok a kezdeti megtorpanás után viszonylag hamar alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, az árak kismértékben emelkedtek. A termelést, tenyésztést inkább a madárinfluenza miatt elrendelt kötelező zárt tartás befolyásolta, befolyásolja. Az őshonos baromfi féléknél, különösen a víziszárnyasoknál a szabadtartás hiánya minden szempontból visszaveti a termelést, és a keltethetőségre is hatással volt. A támogatások kifizetése nagy lemaradásban volt, ami valamit javult májustól. A vészhelyzet megszűntével a napos baromfi értékesítése nem várt mértékben megnőtt a jórészt háztáji vásárlásokkal.
A teljes interjút, melyben kifejtik mit tettek a tenyésztőszervezetek és mi a véleményük a kormányzati intézkedésekről és milyen kilátásaik vannak a MÁL júliusi számában olvashatják.
