1964-ben született Gelsén. A vidéki környezet és állatorvos édesapja hatására hamar elérte az állatok szeretete. Állattenyésztési szakon szerzett diplomáját 1987-ben vette át Kaposváron. Első munkahelye egy skóciai növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó gazdaság volt, amely a későbbiekben nagyban meghatározta a munkához való hozzáállását. A rendszerváltást követően nemzetközi vállalatoknál dolgozott kereskedelmi területen, majd a kanadai tulajdonú, több száz angus tehénnel rendelkező Rio Alto Kft.-nél helyezkedett el kezdetben alkalmazottként, majd 2005-től ügyvezető, később társtulajdonos majd tulajdonos pozícióban. Az angus nemesítése mellett az Ausztráliából származó murray grey fajta hazai meghonosítása a nevéhez fűződik. Ez utóbbi fajta egyesületét 2015-ben alapították. A 2018-ban megalakult Aberdeen Angus és Galloway Tenyésztő Egyesület alapítója és ügyvezetője. Az egyesület március 13-án tartott közgyűlésén – a hereford fajta befogadásával – új nevet kapott: Brit Húsmarhafajtákat Tenyésztők Egyesülete. Az egyesület vezetőjével az új név és új feladatok apropóján beszélgettünk.
Miért vették be a hereford fajtát, milyen előzményei voltak ennek a döntésnek?
2019-ben több hereford tenyésztő keresett meg, hogy szeretnének csatlakozni egyesületünkhöz, és felkértek, készítsük el a fajta tenyésztési programját. Ezt megtettük, jelenleg elfogadott tenyésztési programmal, 11 hereford tenyésztővel és 550 törzskönyvezett egyeddel rendelkezünk. Ez tette szükségessé, hogy az egyesület nevet változtasson, így esett a választás a Brit Húsmarhafajtákat Tenyésztők Egyesülete elnevezésre. Abban bízunk, egyre több brit fajtát tenyésztő tartja majd fontosnak, hogy csatlakozzon az egyesületünkhöz. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha tartjuk magunkat az alapításkor megfogalmazott gondolathoz, miszerint „az egyesület van a gazdákért, és nem fordítva”.
Az Egyesület életében lezárult az első teljes év, hogyan értékeli a maguk mögött hagyott időszakot?
A megalakulás éve rendkívül nehéz volt, de a kitartó és elkötelezett tenyésztőtársaknak köszönhetően sikeresen vettük az akadályokat, így 2019 már egy nyugodtabb és stabilabb évet jelentett. Tagjaink létszáma elérte a 75 főt, a 9 hónapnál idősebb nőivarú nyilvántartott egyed száma az év végi zárás szerint 7400 volt. Büszkék vagyunk arra a teljesítményre, amit a másfél év alatt elértünk. Fontos, hogy építsük a határokon átnyúló kapcsolatainkat is, melyek nemcsak formálisak, hanem élő, szakmai együtt működést is jelentenek. A visszajelzések alapján tagjaink elégedettek a munkánkkal és a szolgáltatás színvonalával, de a hereford tenyésztők felkérése igazán nagy elismerés volt számunkra.
A koronavírus okozta járványhelyzet hogyan változtatja meg a mindennapjaikat és az Egyesület stratégiáját?
Azon túl, hogy ez mindenkit aggodalommal tölt el, a mezőgazdaságban dolgozók végzik a természet által megszabott munkáikat, hiszen bizonyos feladatokat nem lehet hónapokkal elhalasztani. Sok helyen már javában elkezdődött az ellés, a legeltetési szezon előtti utolsó munkákat is el kell végezni. A megfelelő vérvonalú és minőségű tenyészbikák kiválasztása sem tűr halasztást, amihez a kormánytól kapott de minimis támogatás jelen helyzetben a szokásosnál is nagyobb segítség a gazdáknak. Mindkét egyesületünk (MGTE és BHTE) szeretne részt venni a segítségnyújtásban, ezért nyitottunk egy új bankszámlát, hogy a tagjaink oda juttassák el az egészségügyre szánt támogatásukat. Egy közösség ereje mindig a bajban mutatkozik meg igazán. Ezenkívül ismét felértékelődik a helyi termék jelentősége, és talán most lehetőség is nyílna arra, hogy a hazánkban előállított, jó minőségű marhát itthon hizlaljuk meg, vágjuk le és fogyasszuk el. Ez csak összefogással, komoly marketingmunkával lehetséges, és a húsmarhás egyesületeknek ezen kellene dolgozniuk, közösen.
Milyen előrelépés történt a genomikai vizsgálatok terén, és mit várnak az SNP adta lehetőségektől?
Azt gondolom, hogy az SNP-ben rejlő lehetőségeket senki sem hagyhatja figyelmen kívül. A genomvizsgálat és genomikai tenyészértékbecslés a húsmarhatenyésztésben is nélkülözhetetlen. Biztos vagyok abban, hogy aki ebből kimarad, az véglegesen lemarad a magas színvonalú tenyésztői munkáról. Bízom abban, hogy a magyar húsmarhatenyésztő egyesületek ebben a kérdésben egységesen tudnak állást foglalni és segíteni tudják egymás munkáját. Ez a terület nem a verseny része, hanem ellenkezőleg, az összefogásé.
