Véget ért a 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK). A szervezők hatalmas sikerről számoltak be a sajtónak. Arról, hogy az idei OMÉK-ot a tagszervezeteink vezetői hogyan értékelték, a következő oldalakon részletesen beszámolunk.
Tény, hogy a 85 ezer látogató szép számnak mondható, főleg ha figyelembe vesszük, hogy két és fél napig szakadt az eső. Annak külön nagyon örültünk, hogy sok (szám szerint 426) iskolás csoport látogatott ki a rendezvényre. A MÁSz és néhány tagszervezete által szervezett gyerekprogramok helyszínei zsúfolásig megteltek csillogó szemű, mosolygós és érdeklődő fiatalokkal, akik között reményeink szerint ott vannak a jövő állattenyésztői vagy olyan tudatos polgárai, akik a magyar állattenyésztés termékeit keresik majd a boltokban.
Az előkészületekre reménytelennek tűnően rövid idő és kevés forrás állt rendelkezésre, a rutintalan főszervező csetlése-botlása pedig még fokozta az izgalmakat. Ilyen helyzetben és körülmények között olyanoknak is elment a kedve az OMÉK szervezéstől, akik őszinte lelkesedéssel vágtak bele a lehetetlennek tűnő küldetés teljesítésébe. A nyitás előtt egy nappal például csak nagyon kevesen hittünk abban, hogy másnap zökkenőmentesen indulhat a kiállítás. Az első napon még csak szivárogtak a látogatók, de aztán beindult az OMÉK és a hétvégén telt házzal üzemelt.
A leglátogatottabb részei az OMÉK-nak idén is az élőállatos pavilonok és az Őshonos Udvar voltak. Négy helyszínen összesen több mint 800 tenyészállatot mutattak be a tenyésztők. A kiskérődzők, sertések, baromfiak, nyulak és csincsillák új helyre, a vásárterület szélén elhelyezkedő C pavilonba kerültek. Ezzel az „áttelepítéssel” a szervezők célja az volt, hogy a látogatókat a kiállítási terület teljes bejárására ösztönözzék, miközben az egyik állatos helyszínről a másikra átvonulnak. A Kincsem Parkban, a szabadtéren elhelyezett húsmarhákat eleinte azért látogatták kevesen, mert az átjáró nem volt jelölve, később pedig a zuhogó eső vette el a kedvét sokaknak a kitérőtől. A következő OMÉK-on méltóbb helyet kell találni a húsmarha ágazatnak azért is, mert a legdinamikusabban fejlődő állattenyésztési ágazatról van szó. Ezen kívül van még néhány dolog, amit majd másképpen kell csinálni a következő OMÉK-on. Ezzel kapcsolatos észrevételeinket még októberben eljuttatjuk a szaktárcának.
Az OMÉK megnyitóján is elhangzott, hogy meg kell becsülni értékeinket. A magyar állattenyésztők egyedi és megismételhetetlen értéket, kiváló minőségű tenyészállatokat állítanak elő évszázadok óta. Ez egy olyan kincs, nemzeti kincs, amire lehet és kell építeni a honi állatitermék-előállítást. A tenyésztés, amely a termék-előállítás első és legfontosabb építőelemét, a tenyészállatokat állítja elő, stratégiai jelentőségű ágazat. Erős állattenyésztés nem képzelhető el stabil lábakon álló tenyésztés-szervezési rendszer nélkül. Ha végignéztünk a kiállításon bemutatott állatokon, akkor láthattuk, hogy a sok nehézség ellenére vannak még olyan biológiai alapok a birtokunkban, amelyekre lehet építkezni és van mire büszkének lenni.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége és valamennyi tagszervezete nevében szeretném megköszönni a tenyésztőknek, hogy a mindennapi nehéz munka mellett vették a fáradtságot és felkészítették állataikat a nagy megmérettetésre, megmutatták országnak-világnak, hogy van magyar állattenyésztés, amire ha mindenki, tenyésztő és döntéshozó, a maga területén mindent elkövet, sikeres jövőt lehet építeni.
Wagenhoffer Zsombor
