Ismét nagyon aktuális témát feszegetünk a Staféta következő számában! Dr Palkovics László az állattenyésztés jövőjéről Dr Solti László akadémikust kérdezte: lehetséges-e a vágóállatok és a mesterségesen előállított húsok szerepcseréje. A Széchenyi-díjas állatorvos szerint elmozdulásra volna szükség a túlsúlyos növénytermesztésről az állattenyésztés irányába. Rávilágított, a mesterséges húsok egyelőre csak választékbővítést fognak szolgálni.
Dr. Palkovics László: Hogyan látja az állattenyésztés, húsipar jövőjét? A mesterségesen előállított húsok mikor vehetik át a vágóállatok szerepét?
Dr. Solti László: A magyar mezőgazdaság egyik szerkezeti gyengesége a növénytermesztés, azon belül is az alapanyagtermelés túlsúlya. Elmozdulásra volna szükség az intenzív, nagyobb hozzáadott értékű ágazatok, mint a kertészet, állattenyésztés, tejipar, húsipar irányába, mert ezek jobban jövedelmeznek és több embernek biztosítanak megélhetést. Ehhez azonban modernizálni és fejleszteni kell a feldolgozóipart, továbbá piacot keresni az előállított élelmiszertermékek számára. A növényi alapanyagokból mesterségesen előállított, vagy laboratóriumban őssejtekből növesztett húsok és húspépek már megjelentek a piacon. Előnyük, hogy nem vagy kevésbé terhelik a környezetet pl. metánnal, nem tartalmaznak maradékanyagokat (antibiotikum, antiparazitikum, növényvédőszer, nehézfémsók stb.) és mindig egyöntetű minőségben állíthatók elő. Magas áruk miatt azonban ma még nem versenyképesek a hagyományos állattenyésztésből származó termékekkel. Emellett számolni kell a fogyasztók konzervativizmusával is, ezért a mesterséges húsok egyelőre csak választékbővítést szolgálnak majd.
A következő részben
Dr. Solti László – Dr. Kiss Gerda állatorvostól kérdez:
Hogyan értékelné a nagyüzemi állattartást és tejtermelést állatjólléti, környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és gazdaságossági szempontból?
