Megjelent a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatairól szóló irányelv. Célja, hogy csak azokat a szállítókat védje, amelyek gyenge alkupozíciójuk miatt ilyen védelmet igényelnek.
2019. április 10-én hivatalosan is elfogadták a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatairól szóló, hosszú ideje vitatott irányelvet (2019/633 EU irányelv). Az uniós szintű fellépés az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek alapszintű védelmét biztosítja szerte az Európai Unióban a szabályok harmonizálása mellett elsősorban az érvényre juttatásukra vonatkozó közös előírások bevezetése és a végrehajtás terén tett erőfeszítések összehangolása révén.
Az irányelv alapelvei:
- A gazdálkodók, a gazdálkodói szervezetek és más gyengébb mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szállítóinak védelme az erősebb vevőkkel szemben
- 16 tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma
- A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának végrehajtása az egyes tagállamok hatóságai által és együttműködés a hatóságok között
- Minimális harmonizáció: a tagállamok az irányelvnél szigorúbb szabályokat írhatnak elő
Az irányelv célja, hogy csak azokat a szállítókat védje, amelyek gyenge alkupozíciójuk miatt ilyen védelmet igényelnek. „Progresszív megközelítést” alkalmaz a forgalom alapján a beszállítók, illetve a vevők alkupozíciója becslésének eszközeként. A progresszív megközelítés védi a szállítót egy gazdaságilag erősebb vevő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben. A vonatkozó forgalom a kkv-król szóló bizottsági ajánlás (2003/361/EK) kritériumain alapul.
Az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését (2019. április 25.) követő ötödik napon lép hatályba. A tagállamoknak ezt követőenkét évük lesz arra, hogy a szabályokat átültessék a nemzeti környezetbe, amiket hat hónappal később már hatályba is kell léptetni.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok irányelvvel kapcsolatban az Európai Bizottság kiadott egy hosszabb tájékoztató anyagot, amit pdf itt (642 KB) érhet el.
Tíz fekete listán szereplő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat:
1. 30 napnál hosszabb fizetési határidők a romlandó mezőgazdasági és élelmiszertermékek esetén
2. 60 napnál hosszabb fizetési határidők egyéb agrár-élelmiszeripari termékek esetén
3. Romlandó agrár-élelmiszeripari termékekre vonatkozó megrendelések rövid határidőre történő felmondása
4. Egyoldalú szerződésmódosítások a vevő által
5. Konkrét tranzakcióhoz nem kapcsolódó fizetések
6. Az értékvesztés és értékcsökkenés kockázatának a szállítóra való áthárítása
7. A beszállítási szerződés írásos megerősítésének vevő általi megtagadása a szállító kérése ellenére
8. A kereskedelmi titkokkal való visszaélés a vevő által
9. Kereskedelmi megtorlás a vevő által
10. A megrendelői panaszok vizsgálatával kapcsolatos költségek áthárítása a szállítóra
Hat szürke listán szereplő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, amely előzetes világos és egyértelmű megállapodás függvényében engedélyezett:
1. Eladatlan termékek visszaküldése
2. A termék tárolásának, kiállításának és megjelenítésének kifizetése a szállító által
3. A promóció kifizetése a szállító által
4. A marketing kifizetése a szállító által
5. A reklámozás kifizetése a szállító által
6. A helyiségek vevő személyzete általi elrendezésének kifizetése a szállító által
Forrás: NAK
