Hasonló területek kapnak majd támogatást a 2020 utáni KAP-ból, viszont még mindig csak találgatások vannak, hogy mekkora lesz a büdzsé, hiszen a Brexit, a migrációs válság, a védelem komolyan befolyásolhatják. Ha a tagállamok vállalják, ahogy már a magyar kormány is megtette az ígéretét, hogy több befizetésük lesz, akkor a költségvetés nagyságrendileg nem változik. A kiosztásban, viszont mindenképp lesznek változások.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár egy szakmai rendezvényen beszámolt a hétfői Európai Uniós mezőgazdasági tanácsülésről, amelyen a Bizottság több fontos közleményt is elfogadott. Ezek értelmében kiderült, hogy biztosan működni fog a 2020 utáni támogatási rendszer, tehát 2019 nyarán már pontosan tudni fogják a gazdálkodók, hogy milyen rendszerben fognak dolgozni. Eldőlt az is, hogy a 2020 utáni Magyarországra jutó támogatás mértékét a „Külső kiegyenlítés” rendszere nem fogja csökkenteni.
Az Európai Parlament novemberben közzétett közleményében a KAP megreformálásáról beszél; megerősíti a közvetlen kifizetések és a két pillér fenntartását, viszont nagyobb összhang megteremtését szorgalmazva más uniós szakpolitikákkal, többek között a kereskedelem, a migráció, a kutatás, az éghajlatváltozás vagy a fenntartható fejlődés terén. Vagyis, minden támogatott pályázatnak valamilyen célt kell majd szolgálnia, és ezt a Bizottság szigorúan ellenőriztetni is fogja. Figyelembe kell venni a jogszerűségi és szabályszerűségi előírások teljes betartását is, megbízható teljesítményellenőrzési és értékelési keretek, illetve szilárd alapokon nyugvó elszámoltathatósági és ellenőrzési eljárások kellenek.
Az Európai Számvevőszék szerint némely vonatkozó intézkedés célja nem egyértelmű, ezért a célkitűzéseket számszerűsíteni kell az eredményekre és a hatásokra vonatkozóan.
Az Uniónak jelenleg nincsen olyan statisztikai rendszere, amely képes lenne információt adni a mezőgazdasági termelők életszínvonaláról. Ha lennének statisztikai adatok, azok tájékoztatást adhatnának a mezőgazdasági termelők tisztességes életszínvonalának biztosítására irányuló és más KAP-célokkal kapcsolatos szakpolitikai döntéshozataloknál. A magyar agrártermelők bevételeinek 68 százalékát a közvetlen támogatások jelentik, míg európai uniós átlagban ez az arány 46 százalék, ezek a számok elég beszédesek, hogy mennyire szükséges is mezőgazdaság szereplőinek az eu-s támogatások.
Az Európai Bizottság koncepciójának egyik fő eleme az úgynevezett "új teljesítési modell", amely nagyobb felelősséget ruház a tagállamokra. A jövőben az Unió határozná meg az alapvető paramétereket (a KAP célkitűzéseit, a fő beavatkozási típusokat és az alapkövetelményeket), a tagállamok pedig elkészítenék a közösen meghatározott és számszerűsített egyedi célok eléréséhez szükséges stratégiai terveket. A számvevők véleménye szerint az új modell sikere a megbízható tudományos és statisztikai bizonyítékokon alapuló intézkedéseken múlik, amelyek egyértelműen a kívánt eredményeket valósítják meg. Czerván György beszámolót arról, hogy a területalapú támogatás biztosan meg fog maradni 2020 után, valamint megmaradnak a termeléshez kötött támogatások és a kétpilléres átcsoportosítás lehetősége is, viszont változni fognak a zöldítési és a kölcsönös megfeleltetési feltételek.
A magyar kormány továbbra is elsősorban a kis- és közepes családi gazdaságok támogatását tartja a legfontosabbnak, ahogy államtitkár is elmondta, ezeknek a gazdaságok felzárkóztatása fontos, igaz, hogy sok pénzbe kerül, azonban ezt muszáj meglépni és megvalósítását akár az állami költségvetésből is támogatni kell – hangsúlyozta.
