Az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett a vaddisznókban és házi sertés állományokban megállapított afrikai sertéspestis-esetek száma Európában. Az esetszám alakulásának évszakos változása, nyári növekedése a korábban fertőzött területeken is kimutatható volt, illetve a betegség új területeken is megjelent.
Terjed a vírus
Csehországban június 26-án, egy Zlín város közelében talált elhullott vaddisznóban mutatta ki először az ASP vírusát az Állami Állategészségügyi Szolgálat, az azóta eltelt két hétben pedig már 25 vaddisznó esetében igazolódott a betegség jelenléte. Az ASP korábban nem fordult elő Csehországban. A cseh állategészségügyi hatóság Zlín járás teljes területét afrikai sertéspestissel fertőzött területnek nyilvánította. Az, hogy a betegség az EU korábban fertőzött területeitől több száz kilométerre jelent meg, az emberi tevékenység közvetítő szerepére enged következtetni (például sertés eredetű élelmiszer révén).
Ukrajna szinte teljes területéről érkeznek bejelentések a betegségről, a hazánkhoz legközelebb eső területen, Kárpátalján a 2016. decemberi és 2017. május végi esetet követően egy újabb, Zámya település (Ilosvai járás) közelében talált, elhullott vaddisznó teteméből mutatták ki a vírust.
Lengyelország állategészségügyi szolgálata az elmúlt öt hétben (2017 június, július) 29 esetben házi sertésben (háztáji és telepi állományokban), 64 esetben pedig vaddisznóban mutatta ki a vírust a korábban is érintett két vajdaság területén. A betegség előfordulási gyakoriságának növekedése a nyári hónapokban a balti tagállamokban is megfigyelhető a bejelentett vaddisznó-esetek alapján. Észtországban június-július hónapokban 2, Litvániában pedig 7 sertéstartó gazdaságban állapították meg a betegséget.
Ember szerepe
Az afrikai sertéspestis (ASP) a házi sertés és a vaddisznó vírus okozta, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegsége. Nem gyógyítható, vakcina nem áll rendelkezésre, a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A vírus az embert nem betegíti meg, de a betegség terjesztésében a hanyag emberi magatartásnak döntő szerepe lehet. Az ASP esetleges hazai megjelenése jelentős gazdagsági kárt okoz és kizárólag szigorú és következetes állategészségügyi hatósági intézkedésekkel lehet felszámolni. A kereskedelmi korlátozások közvetlenül, vagy közvetve súlyos pénzügyi veszteséget okoznak a sertéságazat valamennyi gazdasági szereplője számára.
Gyorsan terjed
Az ASP vírusa közvetlenül a beteg állatról a másik fogékony állatra, illetve a beteg állat bármilyen váladékával szennyezett eszközzel, járművel is terjed. Kiemelten fontos, hogy a vírus a beteg állat húsában, valamint az abból készített, nem hőkezelt húskészítményben hónapokig életben marad és fertőzőképes. A betegség behurcolása az országba történhet a vaddisznók természetes mozgása, vagy emberi felelőtlenség révén például illegális élőállat-szállítás, vagy fertőzött állatokból származó sertéshús, húskészítmény behozatalával. Míg a járvány természetes terjedésének sebességét évi 50 km-re becsülik a szakértök, addig az ember közvetítésével rövid idő alatt igen nagy távolságra is eljuthat a vírus.
Fokozott ellenőrzések
Az illegális élőállat szállítások kiszűrésére a hatóság már a korábbiakban felkérte a rendőrséget, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, és Békés megyében - mélységi ellenőrzések keretében - fokozott közúti ellenőrzéseket végezzenek.
Az európai járványügyi helyzet alakulásáról a NÉBIH rendszeresen tájékoztatást ad (http://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis), illetve a honlapon a megelőzés szempontjából legfontosabb teendők elérhetők (http://portal.nebih.gov.hu/-/rovid ismerteto-az-afrikai-sertespestisrol-es-kozep-europai-megjelenesenek-veszelyerol).
Forrás: NÉBIH
