Június 9-én lezárult az egységes kérelmek beadásának időszaka. A szarvasmarha- és a juhtartóknak bizony meggyűlt a bajuk az új rendszerrel. Lassan le lehet vonni a tanulságokat, amik között kiemelt jelentősége van az évek óta halogatott informatikai fejlesztések mielőbbi elvégzésének!
Magyarország stratégiai tervét tavaly november 7-én fogadta el az EU Bizottsága. A hazai jogszabályok megalkotására és az informatikai fejlesztésekre szűk 5 hónap állt rendelkezésre. A jogszabályokat április 19-én tették közzé, az egységes kérelem felülete április 20-án nyílt meg, a Kincstár közleménye pedig április 24-én jelent meg. A gazdák, a NAK, a MÁSZ, a tenyésztőszervezetek és az állami apparátus is igyekeztek megfelelni az új előírásoknak, de ez a rohamtempó nem tette lehetővé a nyugodt felkészülést sem a gazdáknak, sem a beadásban közreműködőknek, sem a feldolgozást végző apparátusnak.
Összesen 52 támogatási jogcímre lehetett kérelmet beadni. Az új uniós szabályozás miatt rengeteg változás történt az előző évekhez képest, ami a beadási folyamatot nehezítette.
E lap hasábjain előzetesen mi is sokszor és sok helyen felhívtuk a gazdák figyelmét a szigorúbbá váló kérelembeadási feltételekre, ennek ellenére ez sokakat meglepett.
Az EU Bizottsága már évekkel ezelőtt jelezte, hogy nem elég naprakész a hazai szarvasmarha- és a juh-, kecskeállomány nyilvántartása. Az okok összetettek. A gazdák részéről jellemzővé vált a laza jelentési fegyelem, miután a hatóság nem szankcionált senkit a késedelmes bejelentések miatt. Persze a mindennapi munka mellett nem is könnyű az adminisztratív kötelezettségeket teljesíteni. Még akkor sem, ha ez kellő gyakorlat esetén, csak néhány percet vesz igénybe az online felületen. Bevett gyakorlat volt a havonta, kéthavonta vagy ennél is ritkábban összevárt események egyszerre történő jelentése. Emiatt sokan már nem kapták meg a 2022-re nekik járó állatalapú támogatások egy részét, vagy voltak olyanok, akik semmit sem.
A másik ok, hogy az ENAR-adatbázisok nem naprakészek, mert elmaradtak az átfogó informatikai fejlesztések. Emiatt a tenyésztők, a tenyésztőszervezetek, a Nébih és a MÁK adott időpillanatban nem egyforma adatbázist látnak. Ebből az egységes kérelmek beadásánál sok probléma adódott, és sok gazdát ért gazdasági kár, mert a valósnál kevesebb állatra tudott támogatási kérelmet benyújtani.
A kérelembeadásban a legtöbb újdonsággal az állattartók között a juhászok találkoztak. Nekik a legjelentősebb és egyben legneuralgikusabb változást az ún. megszemélyesített kérelmek, azaz a fülszám szerinti igénylések jelentették.
A kérelembeadást nehezítette, hogy sokszor lefagyott a központi adatbázis, nem frissültek a listák, illetve az egyedleltár adatait nem vezették át a Kincstár által használt felületre.
Nagyon jó és hasznos felület a webenar, amit egyre többen használnak, de sajnos még mindig nem elegen. Sok olyan állattartó van, akinek nincs ügyfélkapuja, és papír alapon tud csak marhalevelet vagy juhszállítólevelet a Nébihnek beküldeni. Ezek feldolgozása akár több hétig is elhúzódhat.
A szarvasmarhatartóknál a születések, termékenyítések késve jelentése és a különböző adatbázisok (TIR/ENAR) közötti nehézkes kommunikáció, lassú adatáramlás okozott a legtöbbször problémát.
Amennyiben a kérelmező nem önhibájából, hanem a kérelembeadásban őt segítő vagy közreműködő szereplő (inszeminátor, állatorvos, szaktanácsadó, falugazdász stb.) miatt adott be hibás kérelmet, akkor ennek a ténynek pontos bemutatásával, igazolásával fellebbezést nyújthat be
a Kincstárnak. Ezek általában kényes ügyek, amiket higgadt, objektív tényfeltárással és a hiba elkövetésének beismerésével lehet jól megoldani, máskülönben komoly konfliktusok alakulhatnak ki.
Dr. Wagenhoffer Zsombor
