A Magyar Állattenyésztők Szövetsége a Nemzeti Agrárgazdasági Kamará-val és az MTA Állattenyésztési Szakbizottságával közösen sikeres tanácskozást szervezett október 29-én a Magyar Tudományos Akadémián „Tenyésztés-szervezés Magyarországon: múltunk és jövőnk” címmel. A patinás épület gyönyörű Dísztermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődök. Ez és az ünnepi esemény sajtóvisszhangja egyértelműen jelzik, hogy a magyar állattenyésztés sorsa bizony sokakat érdekel.
A rendezvénnyel a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSz) az volt a célja, hogy rávilágítson a tenyésztés-szervezés dicső múltjára, bemutassa a jelenlegi helyzetet és utat mutasson előre. Amikor az állattenyésztés fejlesztéséről beszélnek az emberek, legtöbbször az állatállomány növelését vagy az árutermelés technológiai színvonalának javítását értik ez alatt. Fontos azonban minél többek fejében tudatosítani, hogy a tenyésztésnek, a nemesítésnek milyen óriási szerepe van egy-egy ország állattenyésztési színvonalában. Azok az országok, ahol nincs vagy fejletlen a tenyésztés-szervezés, teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak az árutermelésben azoknak, akiktől a tenyészállatokat vagy szaporítóanyagot vásárolják.
Magyarország adottságai az állatitermék-előállításhoz jók, elég ha csak az agroökopotenciálunkra, a tenyésztési tradíciókra és a magyar emberek tehetségére gondolunk. Ettől azonban még önmagában nem lesz sikeres az ágazat!
Nem lehet kérdés, hogy az állatitermék-előállításban az intenzív termelésnek hazánkban is jelentős szerepe van és lesz, ám ennek helyes arányát ez idáig még nem sikerült megtalálni. Ennek oka, hogy ezt a kérdést politikai és nem szakmai oldalról szokták megközelíteni. A nagyüzemekre jellemző, tömegárú előállításra alkalmas intenzív termelésben, a külföldi genetika használata meghatározó. Ilyen helyzetben a kiszolgáltatottságot és függőséget úgy lehet csökkenteni, hogy a tenyésztési döntéseket (szelekció, párosítás) minél nagyobb arányban idehaza, magyar szakemberek hozzák meg.
A kisebb létszámban tenyésztett fajták jövője attól függ, hogy meg tudják-e találni helyüket valamilyen speciális, élelmiszer-előállítással, sporttal vagy hobbival kapcsolatos piacon. A magyar tenyésztés egyik kitörési pontját ennek a lehetőségnek a kihasználásban látom. Akkor lehetnek ezek a fajták sikeresek, ha a jól meghatározott tenyésztési célt, katonás fegyelemmel hajtják végre a tenyésztők, továbbá ehhez hatékony marketing programot tudnak működtetni.
Célként kell kitűzni az árutermelők minél nagyobb körének integrálását, hiszen ők jelentik a tenyésztők legfontosabb piacát. Az ágazatok akkor tudnak leggyorsabban fejlődni, ha a közös érdekeik mentén jól összedolgoznak a tenyésztők és árutermelők.
Ahhoz, hogy a tenyésztés-szervezés jól működjön, meg kell újulniuk azoknak a tenyésztőszervezetnek, akik nem találják helyüket a mai világban, a sikereseknek pedig folytatni kell fejlesztéseiket, továbbá a jelenleginél szorosabb együttműködést kell kialakítaniuk a MÁSz keretei között. Át kell gondolni a MÁSz szerepét is. Amennyiben az ernyőszervezet nem kapja meg azokat a jogosítványokat, amivel a tenyésztőket és a hazai tenyésztést egy irányba terelhesse, a tagszervezetek részérdekeinek fogja marad és nem fog tudni a magyar állattenyésztés zászlóshajója lenni.
A Világra nyitott, nemzetközi együttműködések keretei között végzett, de nemzeti szinten folytatott tenyésztés-szervezésnek van jövője. Így keletkezik és marad idehaza a legtöbb hozzáadott érték, erősödhet meg a nemzeti alapon működtetetett tenyésztés-szervezési rendszer és foglalkoztatható a legtöbb munkaerő az ágazatban. Stratégiai célunk nem lehet más, minthogy a hazai állatitermék-előállítás, a lehető legnagyobb arányban, a magyar tenyésztőszervezetek tenyésztési programjai keretében, idehaza tenyésztett egyedekkel valósuljon meg. Másképpen fogalmazva: meg kell őrizni
a tenyésztési szuverenitásunkat!
Wagenhoffer Zsombor
