Nem tudunk egyetlen olyan állattenyésztési ágazatot mondani, ami az idei évben nyereséges lesz. Nem a jövedelmezőség, hanem az elszenvedett veszteség alapján tudjuk jelenleg rangsorolni az ágazatokat. Különbség „csak” a veszteség mértékében lesz.
Forró, száraz nyarunk volt, ami az őszi indiánnyárban folytatódik. A záporok csak kis területeken enyhítették az aszályt, országos, tartós, áztató eső továbbra sem várható. Évtizedek óta nem volt ilyen alacsony a talajnedvesség, ami közvetlenül érinti az őszi talajmunkákat, magágykészítést, a repce kelését, és majd az őszi kalászosok vetését, kezdeti fejlődését. Már nem egyszerűen nyári aszályról, hanem az őszre áthúzódó talajnedvesség-deficitről van szó. A korábbi években az őszi csapadékkal újra sarjadó legelők reménye is elpárologni látszik.
A klimatikus és piaci viszonyok kegyetlen csapást mérnek idén az állattenyésztőkre, de persze nemcsak ránk, hanem szinte valamennyi mezőgazdasági termelőre is. Ilyen körülmények között a kormányzati intézkedéseknek hatványozott szerepe és hatása van.
Ez a példátlanul összetett krízishelyzet minden kormánynak feladja a leckét. A nemrég felállt új magyar kormány beharangozott, rendszerváltás végrehajtásához szükséges intézkedéseitől jelentős figyelmet, energiát és pénzt vonnak el a krízis enyhítése érdekében hozott döntései.
Értjük és megértjük, hogy a fenti okok miatt a korábbi évekhez képest most sokkal hosszabb a bajban lévő, segítségre szoruló termelők, termelői közösségek és ágazatok sora, miközben a megsegítésükre rendelkezésre álló költségvetési forrás a választások előtti intézkedéseknek (előrehozott, illetve emelt összegű kifizetések) köszönhetően sokkal kevesebb.
Ilyen helyzetben a segítség rangsorolásának fokozottabb súlya van. Az eddig hozzánk eljutott információk és egyeztetéseink alapján úgy tűnik, az állattenyésztés versenyképességének motorját jelentő genetikai alapok fejlesztése veszélybe került. Teljesítményvizsgálatokra ugyanis az elmúlt években nyújtott támogatáshoz képest mintegy 30 százalékkal kevesebb összeg áll rendelkezésre.
Sokszor elmondtuk, hogy a korábbi években rendre alultervezett keretet ősszel ki kell majd idén is egészíteni, hiszen az elvégzett genom- és teljesítményvizsgálatok támogatásigénye 217 millió forinttal több lesz, mint amit a tárca költségvetésébe tavaly beterveztek. Az új kormány új agrárvezetőivel folytatott bemutatkozó beszélgetéseken jeleztük ezt. Közben sorra bukkantak elő a megoldásra váró más ügyek, amik abban a bizonyos fontossági rangsorban előrébb kerültek a miénknél.
Most úgy tűnik a tárca nem tudja biztosítani a hiányzó 200 millió forintot. Egy 2025-ben elfogadott szabályozás szerint, amennyiben a forrás nem elég, visszaosztásra kerül sor úgy, hogy csak a 10 millió forintot meghaladó támogatásokat érinti ez a csökkentés. Eddig minden évben sikerült a visszahulló vagy fel nem használt költségvetési sorokról kiegészíteni a keretet, most először fordulna elő az, hogy a legmodernebb tenyésztési módszereket alkalmazó szarvasmarha- és juhtenyésztő szervezetek nem kapják meg az elvégzett vizsgálatok után járó támogatás több mint felét.
Ördögi körbe kerültek ezek a tenyésztőszervezetek. Miközben tagjaiknak súlyos gazdasági és klímakrízist kell túlélniük, még a genetikai előrehaladás motorját jelentő tenyésztési támogatások kieső részét is nekik kellene megfizetniük. Az EU ugyan engedi ezen feladatok költségeinek 70 százalékos térítését a feladatot elvégző tenyésztőszervezetek támogatásán keresztül, de nemzeti forrás hiányában úgy tűnik, ennek idén csak a kisebb részét tudják kifizetni, tovább növelve a tenyésztők veszteségeit.
Dr. Wagenhoffer Zsombor
