Legyőztük az RSZKF-járványt, ami hatalmas fegyvertény volt, ugyanakkor a kártérítési folyamat elfogadhatatlanul lassan halad. Ez a bizonytalan helyzet, valamint az újabb vírusos betegségek – mint a kék nyelv 3-as és 12-es szerotípusa, illetve a bőrcsomósodás – uniós tagállamokban való megjelenése joggal keltenek félelmet a tejtermelők körében. A többi ágazat sem dőlhet hátra, hiszen szinte mindegyik érintett, vagy legalábbis ki van téve olyan járványos állatbetegségeknek, amelyek korábban egzotikusnak számítottak.
Jobb félni, mint megijedni – tartja a bölcs mondás, ami ebben a járványokkal teletűzdelt világunkban fokozottan igaz. Ugyanakkor nem szabad túlzásba sem vinni a bezárkózást, a rettegést attól, hogy állatainkat valami fertőzés éri el, mert az már a normális működést veszélyezteti.
A világ tele van félelmet keltő történéssel (háborúk, konfliktusok, járványok, katasztrófák, gazdasági összeomlások, klímaváltozás stb.), amire a politika és a média még rátesz egy lapáttal. Ezek miatt soha nem volt annyi szorongó és frusztrált ember, mint napjainkban. Ritkaságszámba megy az egészséges idegrendszer és a józan gondolkodás.
Ilyen helyzetben a szakmai szervezetek szerepe és felelőssége fokozott, hiszen nekünk kell kijelölni a viszonyítási pontokat, nyugtatni és nem feltüzelni a felfokozott hangulatban lévő gazdákat, emellett fontos feladatunk a szakszerű tájékoztatás.
Mivel az ismert okok miatt idén elmaradt a hódmezővásárhelyi kiállítás, és a szeptember végére tervezett kaposvári rendezvényen – a szervező döntése alapján – nem lehet kérődzőket és sertéseket bemutatni, a Debrecenben augusztus végén megtartandó Farmer-Expo maradt az egyetlen lehetőség a tenyészállat-kiállítások és bemutatók megszervezésére a tejelő- és húsmarha-, valamint a juh- és kecsketenyésztők számára. Debrecenben sertést az ASP-korlátozások miatt már évek óta nem lehet bemutatni.
Annak ellenére, hogy vége az RSZKF-járványnak, és Magyarország július végén kérvényezni fogja a Nemzetközi Állategészségügyi Szervezetnél (WOAH) a mentes státuszunk elismerését, mégis a fentebb leírt körülmények miatt a tejtermelők és húsmarhatartók nagyobb része jelenleg elzárkózik attól, hogy a legszebb, legjobb tenyészállatait kiállításra felkészítse, elvigye és bemutassa a nagyközönségnek.
Fontos tisztázni, hogy a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján az RSZKF vírus eltűnt az országból. Ezt az utolsó kitörés óta a fertőzött körzetben, valamint az ország egész területén végzett több száz vizsgálati eredmény támasztja alá. Ezek után nem szerencsés olyan kijelentéseket tenni, hogy az RSZKF-vírus itt van még velünk, és nem múlt el a veszély. Ez inkább tekinthető indokolatlan pánikkeltésnek, de megalapozott szakmai álláspontnak semmiképpen.
Ami a kéknyelv-eseteket és helyzetet illeti, a 3-as szerotípust néhány dunántúli tejelőtelepen mutatták ki tavasszal, ahova importállatokkal került be a kórokozó, de ezek közül csak egy befogadó állományban terjedt szét a vírus. A további ilyen esetek elkerülése érdekében az országos főállatorvos először rendeletben engedélyezte a vakcina használatát, majd módosították a kéknyelv-rendeletet úgy, hogy a vírus felbukkanása egy-egy állományban a lehető legkisebb állatforgalmi korlátozással járjon az országra nézve (eltörölték a védő- és megfigyelési körzetek kialakítását).
Csapkodnak tehát a vírusvillámok körülöttünk. Nagyon fontos, hogy ilyen viharos helyzetben ne „ázzunk meg”, körültekintők legyünk, de az óvatosságot azért nem szabad túlzásba sem vinni, és bezárkózni, mert az már a normális életvitel, telepi működés, gazdálkodás, továbbá az emberi, szakmai kapcsolatok rovására megy.
Dr. Wagenhoffer Zsombor
