Sokan és sokat beszéltek vagy írtak már arról, hogy a magyar tejágazatra milyen hatása lehet az európai tejtermelés korlátozásának megszűntetése, mégis tud meglepetéseket okozni a piaci helyzet.
Jelenleg az európai piacon túlkínálat van tejből. Az EU és Észak-Amerika tejtermelése mindig április-május körül van a csúcson, majd októberig csökken, míg Új-Zéland és Ausztrália kibocsátásának dinamikája ezzel éppen ellentétes. Ha az elmúlt egy évet nézzük, akkor az EU tagállamok közül (Romániát leszámítva) hazánkban emelkedett a legnagyobb mértékben (+9%) a tej felvásárlása. Ez egyrészt a termelés bővülésének (+12%) köszönhető, másrészt annak, hogy a nyerstejet egyre inkább a feldolgozók exportálják (+61) és nem közvetlenül a termelők (-13%), azaz növekszik az idehaza felvásárolt tej mennyisége. A belföldi felvásárlási árak átlagosan 30, míg az exportárak több mint 40 százalékkal csökkentek tavaly áprilishoz képest. Sajnos vannak olyan termelők, akiktől már át sem kívánják venni a tejet. A hazai boltokban május elején újra megjelentek a gyanúsan olcsó, 120-130 forintos UHT tejek.
A Tej Terméktanács újra működésbe hozta a tavaly megalakított Demonstrációs Bizottságot, amely egy intézkedéscsomagot terjesztett a kormány elé, továbbá a bejelentésük alapján a NÉBIH fokozott ellenőrzést rendelt el a tej és tejtermék importőrök, viszonteladók között. A nyerstej felvásárlási átlagára május elején 80 Ft/kg körül alakult (az exportár pedig alig 60 Ft/kg), ami a legtöbb termelőnél már az önköltséget (95Ft/kg) sem fedezi. A költségek racionalizálásban sok üzemnek nincs már ekkora tartaléka. Nekik a túlélést az ágazati támogatások jelenthetik, aminek tejkilóra vetített összege, a három jogcímet összevonva elérheti a 26 forintot. Ebben jelentős különbségek vannak a telepek között, attól függően ki hány jogcímet tud igénybe venni.
Borzolta a kedélyeket, hogy a támogatási kérelmek beadásakor derült ki: az FM szerint nem pontos az a jogszabályi értelmezés, miszerint a tejhasznú tehenek után járó támogatás alapja, a március 31-én bennálló, az egyéb feltételeknek megfelelő állatok száma. Miután a legtöbb üzem április elején, nyugodt szívvel vágóba küldte selejt teheneit, kiderült, hogy a kérelem beadásának napján meglévő állatok után igényelhető a támogatás. Álláspontunk szerint jogszerűnek és szabályosnak kellene tekinteni azokat a kérelmeket, amikben a március 31-i állapot szerint igénylik a támogatást. Ezt a javaslatot közös levélben a MÁSz, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Tej Terméktanács eljuttatta az tárcának, ennek ellenére az FM nem változtatott az általa jónak vélt értelmezésen.
Lapzártánkkor jött a hír, miszerint az MVH egy héttel meghosszabbította a kérelem beadási határidőt, így a gazdák május 22-ig szankciómentesen nyújthatják be, illetve június 15-ig módosíthatják kérelmüket. Az összesen 35 féle jogcímet magában foglaló egységes kérelemmel, összesen mintegy 420 milliárd forintnak megfelelő támogatást igényelhetnek a termelők, aminek felét október 16-tól a kormány előlegként tervezi kifizetni. Az MVH idén 170 ezer kérelem beérkezésére számít, amiből május 12-ig 154 ezer gazdálkodó, összesen 4,5 millió hektárra nyújtott be támogatási igényt.
A támogatások összegét és a termelési mutatókat tekintve ugyan jó versenyhelyzetben vannak a magyar tejtermelők, azonban az elkövetkezendő hónapok piaci változásai az amúgy harcedzett gazdákat is próbára fogják tenni. Ezért is van fokozott jelentősége most annak, hogy a termelők, feldolgozók, kereskedők és a kormány hogyan tud együttműködni és egymás érdekében összezárni.
Wagenhoffer Zsombor
