Míg az elmúlt hónapokban a vezető hírek állandó szereplője volt az afrikai sertéspestis és elsősorban annak kínai terjedése, addig néhány hete egy másik vírus robbant be a köztudatba: az új koronavírus, pontos megnevezéssel a 2019-nCoV.
A koronavírusok nagy víruscsaládot képeznek, egyesek betegségeket okoznak az emberekben, míg mások állatokat (pl. sertéseket, tevéket, macskákat, denevéreket) fertőznek meg. Ritkán, de előfordul, hogy a vírus állatokról emberekre is átterjed. Ez volt a helyzet a SARS (2002) és a MERS (2012) esetében, és úgy tűnik most is erről lehet szó.
Kutatók szerint a 2019-nCoV két koronavírus keveréke vagy rekombinációja. Az egyik arról ismert, hogy fertőzi a denevéreket, a másik egyelőre ismeretlen eredetű. Ez az egyik fő oka annak, amiért a tudományos magyarázatok helyett a találgatások nagyobb figyelmet kaptak.
A nagy valószínűséggel erősen kozmetikázott számokat tartalmazó hivatalos kínai statisztikai közleményekben bejelentett haláleseteken túl az ügy súlyát jelzi, hogy a vírus kapcsán hozott intézkedések és az emberek reakciója már eddig is súlyos dollármilliárdokban mérhető károkat okoztak – elsősorban Kínának.
A sok sajtóhírt és a vírus eredetéről szóló összeesküvés-elméletet olvasva, látva, hallva újra igazolást nyer, milyen összetett világban élünk, ugyanakkor milyen gyorsan lehet globális pánikot kelteni. A minap ázsiai turistákat láttam, akik kiírták magukra, hogy „Vietnamiak vagyunk”, nehogy kínainak nézzék őket!
Az új vírus esetén (az eddigi ismereteink szerint) a halálozási ráta 2% körüli, miközben a normál influenzába a megbetegedettek 1 százaléka hal bele (évente globálisan ez 400 ezer halálesetet jelent!), a SARS esetén ez az arány 10, a MERS-nél 35% volt.
Érdekes tény, hogy Wuhanban 2017 óta működik virológiai intézet, ahol sok veszélyes vírus mellett koronavírust is tárolnak, és amelyeket egyesek szerint biológiai fegyverként, katonai célokra is tesztelnek. Innen már nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy ezt összekössük a nemrég kirobbant fertőzéssel.
Kína gazdasági erejénél fogva egyre nagyobb hatást gyakorol a globális folyamatokra, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ez az ügy milyen irányt vesz. Szakértők szerint a következő hónapokban gyorsan fog emelkedni a fertőzések és sajnos a vírus áldozatainak száma, majd egy május-júniusi tetőzést követően le fog csengeni a járvány. Erre persze nincs garancia, és még ha így is lenne, annak érezhető hatása van és lesz a magyar állattenyésztésre is.
Elsősorban a kínai események kapcsán, a sertéspiacon tavaly április óta tartó ár rally minden bizonnyal folytatódni fog, de a többi állatitermék-piacon is emelkedő trend figyelhető meg. Régen, de lehet soha, nem volt annyira kedvező állású a takarmányárak és az állati termékek árollója, mint az elmúlt hónapokban, és úgy tűnik, ez még egy ideig így marad.
Van persze egy sor politikai, közgazdasági, meteorológiai és nem utolsósorban állategészségügyi kockázati tényező, amelyek összezavarhatják a most éppen jónak tűnő kilátásokat. Ennek ellenére maradjunk bizakodók, de azért őrizzük meg hidegvérünket és főleg az egészségünket!
Dr. Wagenhoffer Zsombor
