Március van, ami a meteorológiai tavasz kezdetét jelenti. A Földnek ezen a részén ilyenkor szokott ébredni a természet téli álmából.
Évezredeken keresztül ez így történt, de az elmúlt 2-3 évtizedben megváltozott és kiszámíthatatlanná vált az évszakok megszokott ciklusa. Tavasszal sokszor tél van, nyáron ősz, ősszel nyár, télen pedig tavasz. A növények, állatok és persze mi, emberek is megérezzük és meg is szenvedjük a klímaváltozást.
Ám mindez most másodlagos, hiszen van nagyobb bajunk ennél: itt van (képletesen és szó szerint is) a nyakunkon a covid–19-világjárvány. A vírus mutálódott, és sokkal agresszívebbé vált. Amikor már mindenki kezdett reménykedni, számolgatni, hogy a lakosság átoltásával hamarosan újra szabadok lehetünk, elért bennünket a harmadik hullám. Soha annyi koronavírus-fertőzöttet nem kezeltek kórházban, nem voltak annyian lélegeztetőgépen, mint amikor e sorokat írom. Az egészségügy teljesítőképességének határán van, az emberek egyre nehezebben viselik a korlátozásokat. A pandémia újabb hulláma miatt bevezetett korlátozások nemcsak a gazdaságot teszik próbára, hanem a lelkeket is. Nincs már olyan család, ahol ne lenne érintettje a járványnak, senki sem tudja magát kivonni a hatása alól.
Miközben egy újabb – reményeink szerint utolsó nagyobb – csatába szállunk a covid–19 néven elhíresült kórokozóval, az állattenyésztőket más csapás is éri. A takarmány-alapanyagok drágulása soha nem látott méretet öltött. Nem volt még példa arra, hogy ilyen gyorsan és ilyen drasztikusan emelkedjen szinte egyszerre a gabonák, a fehérjehordozók, a vitaminok és aminosavak ára. Az okokról és a hatásokról a NAK Takarmányozási alosztályának üléséről készült összefoglalónkban írunk.
Mivel még egy darabig magas árakkal számolhatunk, ezért elkerülhetetlen a vágóállatok, a tej- és hústermékek termelői és feldolgozói árának emelése. E nélkül sok termelő mehet tönkre vagy hagyhat fel a veszteséges állattartással. Most különösen fontos az emberek (a fogyasztók) tájékoztatása, hogy miért drágul az élelmiszer, és persze az áruházláncok korrekt magatartása az árképzésben, hogy a magasabb fogyasztói árak a termelőknél és feldolgozóknál valóban megjelenjenek! Ennek érdekében nyilatkozatot adtunk ki az Agrárgazdasági Kamarával és más szakmai szervezetekkel közösen.
Mint arról előző lapszámunkban beszámoltunk, dr. Tasi Julianna szakmai vezetésével februárban megalakult a NAK Legelő- és Rétgazdálkodási Munkacsoportja, amely elkészítette az országos gyepkataszterhez nélkülözhetetlen gyepállapot-felmérés munkatervét. Az anyagot a költségtervvel együtt március 5-én megküldtük az Agrárminiszternek. Bízunk benne, a tárca támogatni fogja ezt a kezdeményezést, és végre új fejezet kezdődhet a hazai gyepgazdálkodás történetében.
Ilyenkor már javában szoktak folyni az előkészületek a tenyészállat-kiállításokra. Jelenlegi tudásunk szerint a szabadtéri rendezvények megtartására leghamarabb nyáron kerülhet sor. Mivel egyik kiállításszervező sem szeretné két egymást követő évben elhalasztani a rendezvényét, ezért augusztusban és szeptemberben egymást fogják érni a kiállítások, kezdve a Szentlőrinci Gazdanapokkal, folytatva a Farmer Expóval, a Bábolnai Gazdanapokkal, a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokkal, a Vadászati Világkiállítással, amelynek utolsó hetében még OMÉK-ot is szerveznek, és október elején tartják meg a Kaposvári Állattenyésztési és Egyetemi Napokat is. Ilyen sűrű program mellett fontos, hogy jól tudjuk összehangolni a rendezvények koncepcióit és erőinket. Ebben a MÁSZ-nak központi szerepe lesz. Bízunk benne, hogy a lezárások utáni nyitást sikeres kiállítássorozattal ünnepelhetjük majd!
Dr. Wagenhoffer Zsombor
