Óriási aszály van az ország keleti felében, amire június végén a kánikula még rátett egy lapáttal. A Dunántúl nagyobb részén ugyanakkor elég eső esett április óta. Ez a kettősség nemcsak Magyarországon, de az Európai Unió egész területén is megfigyelhető.
Július első hetében az őszi árpa betakarítása éppen csak befejeződött, a búzáé pedig nemrég kezdődött. Pontos összegző adatok az országos termésre még nincsenek, de annyit már most látni, hogy a közepesnél gyengébb mennyiség várható idén, és ez nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte így néz ki.
A Copa-Cogeca legfrissebb kimutatása szerint az EU gabonatermelése a tavalyi és az elmúlt öt év átlagához képest is kb. 4 százalékkal (a durum búza esetén -15%) fog csökkenni, az olajos és fehérjenövényeké viszont 8 százalékkal emelkedhet (repce +7, napraforgó és szója +10%). Az USA búzatermése a tavalyinál ugyan kicsit több lehet, de így is a 2. legrosszabb lesz az elmúlt 20 évet tekintve.
A Nemzetközi Gabonatanács (CIC) június végén közzétett előrejelzése szerint az ukrán búza- és kukoricatermés a korábbi években megszokottnak a 60 százaléka lehet (25 és 19 millió tonna). A CIC csökkenő globális takarmányfelhasználást vetít előre. A világ 2021/22-es átmenő gabonakészlete a 2016/17-es szezon óta először növekedett, igaz mindössze 1 százalékkal. Ennek fő oka nem a kereslet csökkenése, hanem a fekete-tengeri kereskedelem visszaesése (habár az utóbbi hetekben egyre több hír szól arról, hogy nagy mennyiségben szállítanak orosz hajók ukrán gabonát Törökországba).
Összegezve a helyzetet, úgy tűnik, az egekbe szökött terményárak jelentős csökkenése egyelőre nem várható, mint ahogyan az energia, az olaj és az input anyagok ára is magas szinten marad. Az állattenyésztők csak akkor tudnak életben maradni, ha a termelői árak tartósan az önköltség fölé emelkednek.
A legnagyobb baj a sertéságazatban van, ahol a többség vásárolja a takarmányt, és a termelés erősen exportvezérelt. A hosszú ideig veszteséges hízó-előállítás idén legfeljebb egy hónapot volt nyereséges. Az áremelkedés májusban megállt, majd egy mélyrepülés következett, és június végétől újra felkúszott 600 forintig, de ez az árszint a legtöbb termelőnél még 5-10 százalékkal marad el az önköltségtől.
A sertéstartók egész Európában nehéz helyzetben vannak. A német sertésállomány tavaly óta 10, az elmúlt 10 évben összesen 20 százalékkal csökkent, a sertéstartók száma pedig egy évtized alatt megfeleződött. 1990 óta nem volt olyan kevés sertésük, mint 2022 májusában. Június végén a német kormány döntött, hogy 100 hízónként 128 euró, 100 malaconként 32 euró és kocánként 99 euró támogatást nyújt legkésőbb szeptemberig a bajba került sertéstartóknak. Egy üzem legfeljebb 15 ezer euró összegben kaphat támogatást.
A hazánk keleti részét sújtó aszály és a nyári forróság az állattartóknak is gondokat okoz. A kisült legelőkön a hozzáetetést meg kellett kezdeni. Kevés és drága a széna meg a szalma is. Nagy értéke van a tavalyi készleteknek.
A hőhullámok világszerte károkat okoznak a gazdáknak. Az USA legtöbb hízómarháját tartó Kansas államban június közepén több ezer állat kapott hőgutát a 35-40 fokos melegben. Az esetről sokkoló videók keringenek a világhálón. A hőség az állatszállításokat is akadályozza. Az EU területén belül a hatóság elvileg nem engedélyezheti az élőállat-szállítmányok nagy távolságra indítását 30 fok felett. Július 1-jén az országos főállatorvos megtiltotta a Bulgárián keresztül Törökországba tranzit vagy végleges úticélként történő kérődző szállítmányok indítását, amíg a napi középhőmérséklet tartósan nem normalizálódik.
A klímaváltozás eredménye, hogy egy ideje már nem a tél, hanem a nyár túlélése vagy átvészelése a nehezebb. Bízom benne, ez a tenyésztő kollégáknak sikerülni fog, és nemcsak a hőmérő higanyszála, hanem a termelői árak is emelkedni fognak a nyáron!
Dr. Wagenhoffer Zsombor
