Amennyiben megvizsgáljuk, hogy mi okozta az afrikai sertéspestis (ASP) gyors és nagyarányú elterjedését, akkor megállapíthatjuk, hogy bizony emberi hiba (hanyagság) áll a legtöbb eset mögött. Mivel az ASP elleni vakcina forgalomba kerülésére szakértők szerint még éveket kell várni, hatékonyabb megoldást jelent a járványvédelmi óvintézkedések betartása és betartatása.
Szeptemberben és októberben a NAK Állattenyésztési Osztálya az ország több helyén szervezett tájékoztató fórumokat sertéstartóknak és vadászoknak, ahol az országos főállatorvos az ASP-vel kapcsolatos legújabb hírekről és intézkedésekről számolt be. A rendezvénysorozat újabb helyszínekkel folytatódik decemberben és januárban annak érdekében, hogy a betegséggel és annak megfékezésével kapcsolatos információk minél többekhez eljuthassanak.
Az ASP hazánkban tavaly áprilisban jelent meg, amikor Gyöngyös környékén elhullott vaddisznókban mutatták ki a gyilkos kórt. Azóta 7 megyéből 1014 kitörést jelentett a NÉBIH, és novemberig közel 2100 elhullott vagy kilőtt vadsertésben találták meg a vírust. A legjobban fertőzött Heves megye, majd Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád, de jelentettek kitörést Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Pest megyékből. Ma az ország több mint fele megfigyelési körzet. A Dunántúlon a vírus szeptember végén jelent meg először.
A vírus természetes környezetben lassan terjed (évente 30-40 km), hiszen a beteg állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak, nem tudják messze hurcolni a kórt. A vadásztársaságok a vaddisznókilövési terveiket 50 százalékkal megemelték, és a becslés helyett a teríték alapú elszámolást írták elő. Cél a 0,5 vaddisznó/km2 állatsűrűség elérése. Jelenleg ennek az értéknek a 2-4 szerese a jellemző.
Az országos főállatorvos nem tervezi és szakmailag indokolatlannak tartja a teljes hazai vaddisznóállomány kiirtásának elrendelését, továbbá a kisüzemi sertéstartás hatósági fölszámolását.
Az ASP-ről sokan tévesen azt hiszik, hogy lehetetlen ellene védekezni, holott ez nincs így. Tény, hogy a betegség közel száz éves történetében példátlan kiterjedésű és súlyosságú a mostani járvány, amely a Kaukázus térségéből, Grúziából 2007-ben indult ki, és először Oroszország európai területén, Ukrajnában és Fehéroroszországban terjedt el, majd 2014-ben megjelent Lengyelországban és Litvániában.
Szakértők szerint a betegség kordában tartható és visszaszorítható, amennyiben sikerül a járványvédelmi intézkedéseket maradéktalanul betartani. Ehhez képest szomorú eredménnyel zárult egy nemrégiben sertéstartók között végzett felmérés, amely szerint a kisüzemi sertéstartók 60 százaléka azt nyilatkozta, hogy akkor sem tudná betartani az előírásokat, ha mindet ismerné. Ilyen hozzáállással valóban nehéz a védekezés.
Wagenhoffer Zsombor
