Amikor e sorokat írom, nagypéntek van, az országgyűlési választás előtt vagyunk még több mint egy héttel. Mire a lap az olvasók elé kerül, már túl leszünk a választáson, és az eredmények értékelése fog nagyban zajlani kinek-kinek vérmérséklete és politikai világnézete szerint.
Nagypéntek a keresztény egyház számára az év egyik legmegrendítőbb és legjelentősebb napja, amelyen Jézus Krisztus kínszenvedésére, kereszthalálára és temetésére emlékezünk. Nagypéntek ugyanakkor nem csupán
a gyász és az emlékezés napja, hanem a reményé is, amely a feltámadás ígéretében teljesedik ki.
Április az állattenyésztők számára azért is a remény hónapja, mert április 24-től, Szent György napjától számítja a néphagyomány az igazi tavasz kezdetét, amikor kihajtották a jószágokat a téli szálláshelyükről, és ekkor történt a pásztorok, béresek felfogadása.
Csak legyen elég fű kihajtásra – fohászkodunk ilyenkor a dús legelőkért. A téli csapadékkal sajnos nem állunk túl jól. Az elmúlt három hónapban az ország nagyobb részén 10-30 százalékkal maradt el a csapadék mennyisége a sokéves átlagtól. Reménykeltő ugyanakkor a márciusban lehullott eső mennyisége, ami duplája volt az ilyenkor szokásosnak.
Jó hír, hogy a legeltetéses ágazatok, a húsmarha- és a juhtartás már egy ideje a jövedelmező tevékenységek közé tartoznak hazánkban. A húsvéti bárányokat sikerült kiváló (2200-2300 Ft/kg) áron Olaszországba értékesíteni. A legjobb piaca továbbra is a könnyű báránynak van. Idén szerencsére nem akadályozta az exportot járványveszély. Elgondolkodtató, hogy második éve rekord magasan vannak a bárányfelvásárlási árak, mégis évek óta csökken a juhállomány hazánkban és az EU-ban, ami a közösség önellátását 87 százalékra csökkentette. A magas felvásárlási árak úgy néz ki, fennmaradnak, ennek ellenére tartós termeléscsökkenésre számítanak a szakértők.
A húsmarhatartás jövedelmezőségét az állategészségügyi és üzemanyagköltségek emelkedése ugyan rontja, de ezekkel együtt és a támogatásokat beszámítva nyereséggel folytatható ez a tevékenység. A felvásárlási árak magasak minden kategóriában. Kifizetődő a szaporodásbiológia javítására és a járványvédelem erősítésére (pl. vakcinázással) költeni. A kedvező piaci helyzet ellenére az országos húsmarhaállomány alig érzékelhetően emelkedett ez elmúlt évben. Ebben szerepet játszottak a magas vágótehénárak és a legelők csökkenő állateltartó képessége.
A sertéspiacon folytatódik a kereslet erősödése, amiben a húsvéti ünnepkörnek fontos szerepe van. A tejpiacon sajnos még mindig nagy a baj. A tavalyi és az őszről előrehozott idei támogatások átmenetileg segítenek a likviditás fenntartásában, de a felvásárlási áraknak mielőbb el kellene érniük legalább az önköltség szintjét, máskülönben megroppanhatnak az európai viszonylatban is versenyképes hazai tejtermelők.
Miközben a nemzetközi helyzet fokozódik, hazánkban májusban új kormány kezdi meg a munkáját. A kormányfőnek fokozottan szüksége lesz arra a bölcsességre, amit Salamon király trónra lépésekor az Úrtól kért: „Adj hát szolgádnak éber szívet, hogy meg tudja különböztetni a jót meg a rosszat”.
Dr. Wagenhoffer Zsombor
