Júliusban a forró időjárás ismét próbára tesz embert és jószágot egyaránt. Egy ideje már nem a téli hideg, hanem a nyári kánikula okoz jóval több kiadást és hoz sajnos kevesebb bevételt az állattenyésztőknek.
Az OMSZ adatai szerint Magyarországon a nyári középhőmérséklet 1901 óta országos átlagban 1,74 Celsius-fokkal nőtt, de ennél jobban mutatja, mekkora a változás, hogy jóval több a hőségnapok – amikor a napi maximumhőmérséklet 30 fok vagy afölötti – és a forró napok – amikor a csúcshőmérséklet meghaladja a 35 fokot – száma. 120 év alatt több mint két héttel nőtt a hőségnapok száma és nőtt a trópusi éjszakáké is, amikor egész este nem csökken a hőmérséklet 20 fok alá. A hűtést igénylő napok száma 2,5-szeresére nőtt. A legnagyobb mértékben augusztus hónapban emelkedett a hőmérséklet. 1901 óta a tíz legmelegebb nyárból nyolc az elmúlt 20 évben, kettő a 90-es években volt.
Azonkívül, hogy 30 Celsius-fok felett már érezhetően (10-15 százalékkal) csökken az állatok étvágya, termelése, termékenyülése, az istállók, fejőházak vagy az irodák hűtése, az árnyékolás, párásítás jelentős többletkiadást, újabb és újabb beruházást követel. Ehhez kapcsolódóan szeretném felhívni a figyelmet, hogy a legújabb információk szerint augusztusban hirdetik meg a kis ÁTK-t, és szeptemberben a nagyot. A pályázat beadására 90 nap áll majd rendelkezésre. A kis ÁTK-ra lehet majd építéssel nem járó eszközbeszerzéssel is jelentkezni. A megvalósításra 24 hónap áll rendelkezésre, a nagy ÁTK esetén pedig 36 hónap. Fontos újítás a biztosítékmentes előlegfinanszírozás. Így akár a támogatás 25 százalékát (legfeljebb 50 millió forintig) előlegként lehet igényelni nulla százalék kamattal! A támogatás intenzitása célterülettől függően 50-80 százalék.
Az állatvédelmi szempontok betartására ilyen szélsőséges időben a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Ezek közül a legfontosabb az állatok ellátása friss ivóvízzel. Arra kiemelten kell figyelni, hogy legyen számukra árnyékos pihenő, a legeltetett állatoknak pedig delelő. Az istállókban a hűtés, a szellőztetés, a légcsere és párásítás technológiája egyre kifinomultabb, de ugyanakkor bonyolultabb és karbantartás-igényes rendszerekkel valósul meg. Kánikulában egy áramkimaradás vagy műszaki meghibásodás igen jelentős károkat tud okozni. Ha minimalizáljuk ezeket a kockázatokat, az nem kidobott pénz!
Nem lehet állatokat kánikulában szállítani, és ez nemcsak a török exportra, de minden külföldi és belföldi állatszállításra vonatkozik. A vágóállatokat este vagy hajnalban lehet a feldolgozókba fuvarozni.
A kánikulák egyre jobban részei az életünknek. Az az állattenyésztő jár jobban, aki ehhez minél inkább megpróbál alkalmazkodni, és állatainak a lehető legjobb (legelviselhetőbb) körülményeket tudja biztosítani.
Dr. Wagenhoffer Zsombor
