A sikeres magyar állattenyésztés egyik kulcskérdése, hogyan tudjuk a tenyésztők szolgálatába állítani a tenyésztőszervezeteknél az elmúlt 30 évben felhalmozódott tudást.
Márpedig az állattartáshoz, tenyésztéshez kapcsolódó naprakész szaktudásra egyre nagyobb szükség van! A magyar állattenyésztők, állattartók képzettségéről a legfrissebb adatokat, a tavaly készített agrárcenzusból lehet megtudni. Ennek eredményei szerint 2010 óta 80-ról 61 százalékra csökkent a mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkező gazdálkodók száma, de arányuk még így is nagy (39%). Szarvasmarhatartók esetében a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya 45, a sertéstartóknál 69, míg a juhtartóknál mindössze 17 százalék. 2010 óta ez a mutató a sertéstartóknál jelentősebben, a juhtartóknál kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor a szarvasmarhatartóknál csökkent. A mezőgazdasági képzettség nélkül állatot tartók száma mindhárom állatfaj esetén csökkent. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 és 44 év közötti korosztályban a legmagasabb.
Azt is tudjuk, hogy a rohanó világunkban, ahol a technológia fejlődésével képtelenség lépést tartani minden területen, a specialistáknak egyre nagyobb szerepe van. A tenyésztőszervezetek munkatársai tenyésztési kérdésekben specialistáknak számítanak, akiknek a tudása a gazdálkodás jövedelmezőségét nagyban tudja segíteni azzal, hogy tanácsot adnak egyebek mellett pl. tenyészcélok meghatározásához, párosításokhoz, tenyészállatok kiválasztásához, genomalapú vizsgálatok eredményeinek vagy a tenyészértékindexek értelmezéséhez.
A MÁSZ és tagszervezetei igen széles tenyésztői és állattartói réteggel állnak kapcsolatban. A tenyészállat-előállítók teljes köre, az árutermelők, szaporítást, illetve köztenyésztést végzőknek pedig állatfajtól függően 60-95 százaléka tagja valamilyen tenyésztőszervezetnek. A MÁSZ összesen 40 tenyésztőszervezetet fog össze, amikhez mintegy 12 ezer tenyésztő és árutermelő tartozik. Ez a kör jelenti a magyar állattenyésztés derékhadát.
A tenyésztőszervezetek évente több alkalommal szerveznek szakmai napokat, standdal kitelepülnek, és számos programot szerveznek a tenyészállat-kiállításokon, jelen vannak az online felületeken, és a Magyar Állattenyésztők Lapján keresztül eljutnak a gazdálkodók széles rétegéhez.
A MÁSZ és tagszervezetei vezetőségében, az elnökségekben, szakbizottságokban és a küldöttek között nagyon sok kiváló szakember található, akik hosszú ideje inkább több, mint kevesebb sikerrel végzik a munkájukat, ismertek és elismertek a maguk szakterületén. Ezt a produktív szürkeállományt úgy lehetne hosszú távon még jobban a magyar állattenyésztés szolgálatába állítani, ha a szaktanácsadásra elkülönített források egy részéből a MÁSZ és tagszervezeteinek a tudásátadást célzó tevékenységeit támogatnák. Bízunk benne, hogy ebben az Agrárminisztérium partner lesz!
Dr. Wagenhoffer Zsombor
