
Igazi télies idővel köszöntött be az új esztendő. Már-már elszoktunk a mínuszoktól, a réteges öltözködéstől vagy a befagyott tavakon korcsolyázástól. Az új év az időjárás szempontjából tehát konzervatív módon indult, a meglepő legfeljebb az, hogy végre valóban tél van. 25 éve nem volt olyan hideg, mint mostanában. Ma reggel a hőmérő -13 fokot mutatott a Balaton-parton, de már tíz napja dübörögnek
a mínuszok, és még legalább ugyanennyi ideig marad a fogcsikorgató hideg. Ennek már a fele sem tréfa. Szerencsére állataink takarmányozásához tavaly elegendő télirevalót gyűjthettünk, így van mivel fűtenünk a jószágot. Egyedül a hó mennyiségével lehet bajunk ott, ahol a földeket hótakaró nélkül érte a szibériai hideg.
Vannak, akik szerint a politikai lázadások éve lesz 2017. Annyi már látszik, hogy a világpolitikában izgalmas év elé nézünk és jól tesszük, ha figyelünk ezekre a folyamatokra állattenyésztőként is, hiszen olyan események sora következik, amelyek minden bizonnyal hazánkra és az ágazatunkra is hatással lesznek. Néhány nap múlva hivatalba lép Donald Trump, az Egyesült Államok 45. elnöke. Személye önmagában garancia a meglepetésekre és az utóbbi évtizedekben nem szokványos (unortodox?) megoldások keresésére. Elég, ha csak az eddig megnevezett kabinettagokra gondolunk. Választások lesznek több fontos európai államban, Franciaországban, Németországban, Norvégiában és Hollandiában is. A Brexit de jure állapotból de facto fokozatba kerül. Egy olyan ország távozik a közös agrárpolitika kötelékéből, amely a mezőgazdasági politikáját nézve nem tartozott a szövetségeseink közé.
Egyre többen és többet beszélnek, mi lesz 2020 után az uniós támogatási rendszerrel. 2017 ebből a szempontból is fontos esztendő, mert idén kell az EU Bizottságának a következő költségvetési időszakra vonatkozó elképzelését (aminek egyik legfontosabb része a KAP) nyilvánosságra hozni, és annak társadalmi vitáját elindítani. A tét nagy, hiszen a most futó támogatási ciklusban Magyarországra eső összes uniós forráson belül a KAP aránya 36 százalék (12,5 milliárd EUR). Hazánk részaránya a KAP teljes költségvetésében 3,19 százalékot tesz ki, az EU mezőgazdaságának kibocsátásában ez az arány 1,9 százalék. A célunk nem lehet más, akármennyi lesz is a forráskeret, mint ezeknek az arányoknak a fenntartása 2020 után. Az már most látszik, hogy a vissza nem térítendő támogatások arányát csökkentenék a visszatérítendő támogatások javára, továbbá a társfinanszírozott (azaz nemzeti forrással kiegészített uniós) támogatások arányát is növelni szeretnék. Ehhez stabil pénzügyi háttérrel rendelkező termelőkre és tagállamra, továbbá gazdabarát hitelezésre van szükség.
A várható támogatások világából kilépve és kicsit feljebb emelkedve, Kedves Olvasóinknak az új esztendőre útravalóul Stephen Hawking féltő gondolatait szeretném idézni. A korunk Einsteinének is nevezett angol elméleti fizikus néhány hete a The Guardiannek adott interjújában az alábbiakat mondta: „Az emberiség legveszélyesebb időszakát éljük. Ma már képesek vagyunk elpusztítani a Földet, de még nincs meg a képességünk, hogy elhagyjuk a bolygót. Lehet, hogy néhány száz év múlva emberi kolóniákat hozunk létre csillagokon, de ma még csak ez az egy bolygónk van, amit közösen kell megvédenünk. Ehhez a nemzeteket nem szétválasztani, hanem közelebb kell hozni egymáshoz. Most, amikor egyre kevesebbek kezében összpontosulnak a források, meg kell tanulnunk sokkal többet és többekkel megosztani. Ha a közösségek nem tudnak megbirkózni a migrációval, akkor többet kell tenni ott, ahonnan ezek az emberek eljönnek, hogy a hazájukban legyen jövőjük. Ezt meg tudjuk csinálni, rendkívül optimista vagyok az emberi fajjal kapcsolatban, de ehhez az kell, hogy a világ politikai elitje az elmúlt évek eseményeiből levonja a következtetést és mindenekelőtt megtanuljanak alázatosak lenni”.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok jó egészségben eltöltött boldog új esztendőt!
Wagenhoffer Zsombor