A „konkvisztádor” – amely a spanyol „conquistador=hódító” kifejezésből származik – olyan katonát, kalandort vagy felfedezőt jelöl, aki a katonai hadjáratokat vezette az amerikai kontinens spanyol és portugál megszállása során a 16. században. A kifejezés közvetlenül a spanyol nyelvből származik, eredete a conquistar ige, amelynek jelentése „hódítani,” valamint a latin conquirere szó, amelynek jelentése „keresni”. Feladatuk az volt, hogy felfedezzék, meghódítsák az új területeket, és gazdagságot szerezzenek, különösen aranyat és ezüstöt, valamint egyéb erőforrásokat uralkodóik számára. Főként a 16. században voltak aktívak, terjeszkedésük Észak- és Dél-Amerikára terjedt ki, beleértve olyan mai államok területeit, mint Mexikó, Peru és az Egyesült Államok egyes részei. Ambícióikat a meggazdagodás (különösen az arany és ezüst), a hírnév, a társadalmi előrelépés és a kereszténység terjesztése iránti vágy táplálta.
