A savanyúfüvek kifejezés alatt a szittyófélék, a palkafélék (ide tartoznak a sások), a békabuzogányfélék és a gyékényfélék családjába tartozó fajokat értjük. Tehát nem egy rendszertani, hanem egy mesterségesen képzett, gyakorlati szempontú gyepalkotó fajtacsoportról van szó. Nevük onnan ered, hogy többségük (főleg a közepes és nagyobb termetű fajok) vízzel legalább időszakosan borított, mocsaras, tocsogós helyeken, illetve erodálódott, savanyú kémhatású talajon él, de találunk közöttük kifejezetten mészkedvelő fajokat is. Jelentőségüket az adja, hogy szinte nincs olyan hazai gyepünk, ahol ne találkoznánk velük a száraz, homoki gyepektől és lejtősztyeppektől a posványsásos mocsárrétekig. Élőhelyeik mellett termetük is nagy változatosságot mutat: az 5-10 cm magas lappangó sástól a 1,5 m-t is elérő parti sásig, vagy az akár 2,5 m-t is meghaladó gyékényfajokig.
