Most induló, négyrészes cikksorozatunkkal áttekintést kívánunk nyújtani az agrárpotenciálunkat elsődlegesen meghatározó termőföldünk minőségéről, annak meghatározási módjairól és a földminősítés alkalmazási területeiről. A téma számos szakterületet érint, a birtokpolitikától a szaktanácsadásig, és az állattenyésztőknek sem lehet közömbös, hiszen a legelők, kaszálók és a takarmánytermelő szántók földminősége, a rajtuk megtermő növény határozza meg a helyben rendelkezésre álló takarmány mennyiségét. A témát körüljáró négy cikk bemutatja a földminőség meghatározásának és kifejezésének tudományos hátterét, a földminősítés hazai történetét és jelenlegi helyzetét, a földminősítés szerepét a földhasználat optimalizálásában, hazánk földminőségének területi változatosságát és a hazai földvagyon helyzetét nemzetközi összehasonlításban. A sorozatindító cikk azt mutatja be, hogy miért érdemes vizsgálni a földminőséget, ehhez hazánkban milyen módszerek voltak a múltban, milyen fejlődésen ment keresztül a földminősítés, és mit tud nyújtani az elmúlt két évtizedben folyamatosan fejlesztett új földminősítési rendszer.
