Két éve tart a felvásárlási árak csökkenése, amire nem volt példa, amióta 1984-ben az EU-ban a tejkvótát bevezették. Azt minden felkészült termelő sejtette, hogy a kvóta megszűnése a kínálatot növelni fogja, de arra senki nem számított, amit az élet produkált - legalábbis az előrejelzésekben ilyenről nem volt szó. 2016 márciusában a felvásárlási árak tovább csökkentek Magyarországon és már alulról súrolják a 70 forintot literenként, a spot piaci árak pedig ennél is hosszabbak, 50 Ft körüliek. A középtávú kilátások – messzebb ezek után ki merne előre tekinteni – sajnos nem sok jóval kecsegtetnek: az év második feléig javulásra aligha számíthatunk. Új-Zélandon pl. 2013-tól egy előre rögzített, garantált áras kifizetési rendszert alkalmaztak, amit a mostani válság miatt az év végén meg fognak szüntetni. A túlkínálat miatt a dömpingáras termékek egyre nagyobb arányban jelennek meg a hazai boltokban, ami a termelők (és a feldolgozók) helyzetét tovább rontja. Egy átlagos magyar tejelő telepen, ahol 300-400 tehenet fejnek, naponta 150-200 ezer forint körüli veszteség képződik. A termelők tartalékai és a türelmük erősen fogyatkozóban vannak. Márciusban több demonstrációt is tartottak, azzal a céllal, hogy a hatóságok és a közvélemény figyelmét ráirányítsák a tisztességtelen piaci szereplők által okozott károkra. Cikkünkben, amit áprilisi lapszámunk hasábjain olvashatnak, a tüntetések szervezőit kérdeztük.
