Dr. Nagy István agrárminisztertől vehetett át kitüntetést a magyar fogathajtó sport több kiemelkedő szereplője.
Nagy István agrárminiszter október 23. alkalmából az Életfa Emlékplakett Ezüst fokozatát adta át a 80 esztendős Dobrovitz Józsefnek a magyar agráriumban és a hazai lovassportban végzett több mint öt évtizedes szakmai munkájáért.
Az idei évben az anyakecsketartás támogatási kérelmét 2019. november 1. és december 10. között lehet benyújtani.
Az idei évben az anyakecsketartás támogatási kérelmét 2019. november 1. és december 10. között lehet benyújtani.
A fokozódó klímaválság megköveteli, hogy az előállított szerves anyagokat a lehető legkisebb környezetterheléssel termeljük meg és a legteljesebb mértékben hasznosítsuk. Ennek ellenére a takarmánynövényeinkben nagy mennyiségben található nyersrost napjainkban nem teljes mértékben kerül hasznosításra. Ezért fontos, hogy az etetéssel hasznosított nyersrost mellett más alkalmazásokat is kutassunk. Ma már léteznek biztató kezdeményezések, de ezek elterjedését még több tényező akadályozza.
Miközben Ázsiában és sajnos Európában is, megállíthatatlannak tűnik az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése, szakértők azt mondják, hogy ez a betegség bizony kordában tartható és visszaszorítható, amennyiben sikerül a járványvédelmi intézkedéseket maradéktalanul betartani.
Magyarországon is elkészültek és hatályba léptek az uniós állattenyésztési rendelethez igazodó joganyagok.
Létfontosságú, hogy megóvjuk a magyar házi sertésállományt az afrikai sertéspestistől – jelentette ki Nagy István. Az agrárminiszter az OMÉK helyszínén szervezett sertéságazati tanácskozáson elmondta, hogy a magyar kormány jelentős forrásokat biztosít a súlyos kór féken tartására, a kártérítések kifizetésére, új piacok megtalálására, az állatjóléti szempontok érvényesítésére.
Szőnyi Viktor: A mezőgazdaságtudományi karon újra indították a klasszikus 5 éves agrármérnök képzést. Hogyan ítéli meg ennek hatását a végzés után állattenyésztésben elhelyezkedni kívánó hallgatók szempontjából?
Sikeres volt a húsmarhatenyésztési tanácskozás Keszthelyen, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával, a Georgikon Kar és a MÁSz közreműködésével szerveztek.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. október 14-i ülésén Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban.
Október 16-tól a Magyar Államkincstár megkezdi az agrártámogatási előlegek kifizetését, idén a közvetlen támogatások esetében 6 százalékkal több támogatást fizetnek ki a múlt év azonos időszakához képest az agrártárca tervei szerint.
A NAIK AKI közzétette az agár- és vidékfejlesztési támogatások 2019. első félévi összegzését. Az első félévben az agrárium és a vidék fejlesztését célzó támogatási összeg 84-16 százalékban oszlott meg az uniós és a nemzeti forrás között. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretében 2019. június 30-ig folyósított összeg az előző év azonos időszakához képest 55,8 milliárd forinttal volt több.
A tenyésztési programban részletesen szabályozni kell
a tenyészállatok és utódaik megjelölését,
a fedeztetési, termékenyítési dátumok és az ellési vagy fialási dátumok bejelentését,
a törzskönyvbevétel alapjaként az alapbizonylatok elkészítését,
a felelősség viselését a jelölésért, az előírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1900045.AM
Megalkották az új állattenyésztési törvényhez tartozó ágazati rendeletet, mely a tenyésztőszervezetek létrehozásáról és működtetéséről szól. Összhangban az uniós jogrendszerrel már egyszerre több tenyésztőszervezet is foglalkozhat ugyanazon fajta szaporításával, tenyésztésével, ami utat nyit a külföldi nemesítők hazai terjeszkedésének.
Országos húsmarhatenyésztési tanácskozást szervez a Pannon Egyetem, Georgikon Kar, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Hazánk és a régió húsmarha ágazatának tenyésztési és piaci elemzése” címmel 2019. október 17-én, Keszthelyen.
Mintegy kétezer vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestist Magyarországon a betegség tavaly áprilisi megjelentése óta – közölte az országos főállatorvos kedden az M1 aktuális csatornán. Bognár Lajos felidézte: a nyár végén növelni kellett a fertőzött területet, és valószínűleg még tovább kell Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében. Hozzátette: szeptemberben a budakeszi erdészet egyik vadászterületén jelent meg az afrikai sertéspestis.
Sűrűsödnek és egyre agresszívebbé válnak a szakmánkat érő (ál)civil támadások. Nem lehet szó nélkül elmenni a ketreces állattartás teljes betiltását kezdeményező endthecageage mozgalom honlapján (és sok más helyen) nemrég közzétett hírek mellett.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a szaktárca és partnerei között létrejött stratégiai megállapodások, együttműködési megállapodások ünnepélyes átadásán kiemelte, a magyar mezőgazdaság növekedése 2010-2018 között folyó és változatlan áron egyaránt megelőzte az Európai Unió tagállamait, a magyar mezőgazdasági kibocsátás 2018-ban meghaladta a 2720 milliárd forintot, nyolc év alatt folyó áron 61 százalékkal, változatlan áron 32 százalékkal bővült.
Több mint egy éves tárgyalássorozat eredményeként Szerbia ismét megnyitotta piacát a magyar friss sertéshús előtt. Az egyeztetéseken hazánkat dr. Bognár Lajos országos főállatorvos képviselte. Az exportot lehetővé tévő állategészségügyi bizonyítvány szeptember végi aláírása egyúttal annak is megerősítése, hogy Szerbia eredményesnek ítéli az afrikai sertéspestis járvány ellen megtett magyar állategészségügyi intézkedéseket.
