A klímaváltozással az időjárási szélsőségek mind időben, mind térben fokozódnak, számos kihívás elé állítva az emberiséget, így az agráriumot, azon belül pedig többek között a takarmánytermesztőket. Bár hazánkban a téli-tavaszi aszály általános volt, a nyár beköszöntével a Dunántúl több területén, különösen Zala megyében jelentős mennyiségű csapadék hullott, így július közepére az idei csapadékösszeg ott a 400-500 mm-t is meghaladta. Itt a hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadék okozott problémákat. Az Alföld teljes területén, valamint a Dunántúl északi és keleti felén viszont nagy fokú, illetve súlyos aszályról beszélhetünk, különösen Békés megyében, ahol néhol még a 100 mm-t sem érte el az idei csapadékösszeg. A talaj hasznosítható víztartalma a gyepek számára legfontosabb 0-20 cm mélységben július közepén Zalában elérte a 67-69%-ot, míg Békés megyében mindössze 16-28% között mozgott.
Szerző: Dr. Szentes Szilárd
MÁSZ-NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoport
Hazánk délkeleti részét járva szívszorító látvány a helyenként térdig érő magasságú kukoricatáblák látványa, melynek következtében egyre több gazda kezdte el annak silózását. Hasonló keserűséget ébreszt a június közepére kisült gyepek cipőtalp alatt ropogó hangja is. Az emberben felsejlik a kérdés, mi lesz nyár végéig, vagy ha esetleg az őszi kiadós esők is késve, vagy egyáltalán nem érkeznek meg? Több állattartótelep az állatállományának létszámcsökkentésével próbál elébe menni az egyre fokozódó takarmányhiánynak, mivel erre szénából is gyakori a hektáronkénti 1-2 bála hozam. Egyes gazdálkodók a búzaszalmát is tömegtakarmányként tervezik hasznosítani. Általános jelenség a térség gyepeinek fajszegénysége, különösen a kistermetű kétszikűek tekintetében. A laposok 1-3 fajú rozsdabarna ecsetpázsitosai monotonon váltakoznak a kissé magasabban fekvő, némileg fajgazdagabb vörösessárga aprócsenkeszes pusztákkal, melyekben helyenként a keskenylevelű perje szalmasárga tövei, „szalmavirággá száradt” pusztai cickafarkak, fonynyadozó sziki sóvirágok és a közönséges tarackbúza itt -ott még zöldes foltjai bújnak meg. Takarmányértékük azonban ezeknek is minimális. Az egyetlen zöld pázsitfű a csillagpázsit.
TEHET-E VALAMIT A GAZDA?
A Békés megyei szintű aszály mérséklésének legfontosabb feltétele a vízpótlás megoldása lenne, erre azonban általában nincs lehetőség, így az elérhető vizeket kell megőrizni. Ahol mód van rá téli és kora tavaszi árasztásokat, illetve nagy vízadagú öntözéseket eszközölhetünk. A vizenyős talajt azonban se gép, se állat ne járja! Minden műveletet és a legeltetést a gyepnemez maradandó károsítása nélkül végezzük. Kerülni kell a drénezést, az égetést, a gyepek feldarabolását. A mikroklímát kedvezően befolyásolják az őshonos fajokkal létesített fasorok, erdősávok, hagyásfák, a cserjésedést viszont vissza kell szorítani. Az aszállyal a tarlólegeltetések szerepe is felértékelődhet.
A KÍVÁNATOS ÖSSZBORÍTÁS GYEPEINK ESETÉBEN LEGALÁBB 70-75%, MELYHEZ KISMÉRTÉKŰ, NEM ÖSSZEFÜGGŐ AVARBORÍTÁS TÁRSUL. EZ KIVÁLÓAN MÉRSÉKLI A FELSZÍN HŐMÉRSÉKLETI SZÉLSŐSÉGEIT, MIKÖZBEN NEM GÁTOLJA A GYEPNÖVÉNYEK SARJADÁSÁT.
Napsütésben szalmakalapként, esőben esernyőként védi a talajt. Utóbbi főleg lejtős gyepeken értékelődik fel nagyobb zivatarok alkalmával, ahol a szabad talajfelszíneken jelentős eróziós kár keletkezhet. Fontos a gyep megfelelő terhelése, mert túllegeltetés hatására kiritkulhat a gyep, az alullegeltetés viszont erős avarosodást okozhat, megnehezítve a sarjadást és a csírázást, fajszegényedéshez vezethet. A legeltetés rossz időzítése szintén károsíthatja a gyepnemezt, pl. a túl nedves talajra történő kihajtáskor. Kaszálni a vezérnövény bugahányásakor kell, az optimális tarlómagasság kaszálóink esetében 5 cm, ennél kisebb magasság károsíthatja a bokrosodási csomókat, és hosszabb regenerációs időt eredményez.
Ahol nem tiltott, tömörödött, különösen nehéz talajok esetén 40-60 cm mély altalajlazítással és gyökérzóna-szellőztetéssel (10-20cm mélyen) növelni tudjuk a gyep talajának vízbefogadó és víztartó képességét. Utóbbihoz érett , szalmamentes istállótrágya kijuttatásával is hozzájárulhatunk. Ez a kolloidképzés miatt jelentősen növeli a talaj víztartó képességét, serkentve a talajéletet is. A trágyát célszerű rétboronával „bedörzsölni” a gyepbe. Laza, kellően szikkadt talajon a gyep egyszeri, tavaszi, nehézhengerrel történő hengerezésével növelhetjük a talaj víztartó képességét.
A cikk a Magyar Állattenyésztők Lapja augusztusi lapszámában jelent meg.
