A MÁSZ-NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoport széles körű, az egész országra kiterjedő, online kérdőíves felmérést végzett 2022 tavaszán az Agrárminisztérium által támogatott Hazai gyepek és a gyepgazdálkodás állapotának felmérése című projekt keretében. A válaszok kiértékelése után kapott megdöbbentő eredmények alátámasztják azt a vélekedésünket, hogy nemcsak a Natura 2000 gyepterületeink vannak veszélyben
Szerzők: Wagenhoffer Zsombor,
Tasi Julianna, Kovács-Mesterházy Zoltán,
Kummer Luca, Bajnok Márta
Az online kitölthető kérdőív 20 kérdést tartalmazott, melyeket a Gyepgazdálkodási Munkacsoportban dolgozó egyetemi oktatók, kutatók és legeltetéses állattartást folytató gazdák segítségével állított unk össze. Az anonim kérdőívben szereplő kérdésekre az értékelhetőség és összegezhetőség érdekében előre megadott válaszok közül lehetett választani. Ezenkívül volt egy olyan kérdés is, amely arra vonatkozott, mely települések határában terülnek el a válaszadó gyepjei. Erre a földrajzi beazonosíthatóság miatt volt szükség.
A feltett kérdések 9 témakörre oszthatók:
- a termőterület nagysága (gyep-, szántóföldi tömegtakarmány-termő, legeltetett, kaszált, rétként hasznosított, Natura 2000 terület)
- gyepművelésre vonatkozó kérdések (gyepápolási munkák, tápanyag-visszapótlás)
- kaszálók átlagos hozama és a kaszálások éves száma, a megtermelt széna elegendő-e
- legeltetés módja, rotációk száma, legeltetési idény hossza
- tartott állatfajok (kifejlett egyedszám fajonként, ivermectin használata)
- elégedett ség a gyepterületeivel (hozam és növényállomány tekintetében)
- szakmai segítség, szaktanácsadás (kapott, igényelné, nem igényli)
- a gazdálkodás múltja (hány éve gazdálkodik az adott területen)
- a gazdálkodás helye (települések felsorolása)
ORSZÁGOS SZINTŰ, REPREZENTATÍV FELMÉRÉS
Az értékelhető választ adók száma 1027 volt. Az ország minden részéből kitöltött ék a kérdőívet, így az ország minden táját lefedi a felmérés.
A LEGTÖBB KÉRDŐÍV A KIS- ÉS KÖZEPES GAZDASÁGOKBÓL ÉRKEZETT VISSZA
A kiértékelés után több fontos tanulság is megfogalmazható, melyeket érdemes elemezni. Az első és egyik legfontosabb észrevétel a hazai gyepgazdálkodás szakmai színvonalára vonatkozik. Mielőtt summás megállapításokat tennénk, ki kell emelni, hogy az online kérdőíves felmérésben résztvevő gazdák döntő része kis és közepes méretű gazdaságot működtet.
A VÁLASZADÓ GAZDASÁGOK FŐBB ADATAI
Összes Átlag Gazdaságok száma
A: gyepterület (ha) 88404 86 1027
B: takarmánytermő terület (ha) 57178 72 799
A + B 145582 142 1027
Legeltethető állatok (ÁE) 69299 74 942
A GAZDÁK KÉTHARMADA AZ ÁLTALA HASZNÁLT GYEPTERÜLETEN NEM VÉGZETT SZERVESANYAG-UTÁNPÓTLÁST AZ ELMÚLT 3 ÉVBEN.
ALIG VÉGEZNEK TÁPANYAG-VISSZAPÓTLÁST
Kíváncsiak voltunk, hogy milyen fontosabb beavatkozásokat végeznek a gazdák, és milyen gyakran, ezért kérdéseket tettünk fel a szerves- és műtrágyázással kapcsolatban. A válaszokból kiderült, ritkán és kevesen végeznek szervesanyag-utánpótlást a gyepterületeiken. Az eredmények szerint a gazdák kétharmada nem végzett szervestrágyázást az utóbbi 3 évben. Azoknak a fele, akik szórtak ki istállótrágyát, 5 t/ha-nál kevesebbet juttatott ki, ami elhanyagolható mennyiség, mivel a felületre szórt trágya hatékonysága kicsi, átlagos nitrogéntartalma mindössze 0,5 százalék.
LEGELTETÉSES ÁLLATTARTÓK MINDÖSSZE 5%-A TRÁGYÁZTA A GYEPEIT OLYAN MENNYISÉGŰ ISTÁLLÓTRÁGYÁVAL (20 T/HA-NÁL TÖBB), MELYNEK ÉRDEMI HATÁSA LEHET.
A gyepek NPK-műtrágyázása még a szervestrágyázásnál is elhanyagoltabb.
A gazdák 23%-a használt nitrogént. Több mint fele a műtrágyázóknak 100 kg N-műtrágyánál kevesebbet alkalmazott, ami szakmailag túl kicsi adag, hiszen hatóanyagban nem több, mint 30 kg/ha.
Megkérdeztük azt is, miért nem trágyázzák a gyepeket. Az alábbiak szerint oszlott ak meg a válaszok:
Sajnálatos, hogy a válaszadók 41%-a az egyéb okot jelölte meg, amiből nem derül ki, miért nem pótolják a szervesanyagot.
A LEGELTETŐ GAZDÁK ÁLTAL HASZNÁLT GYEPEKEN A TÁPANYAGELLÁTÁS SZÍNVONALA AGGASZTÓAN ALACSONY. A GAZDÁLKODÓK TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGE (66-89%) NEM PÓTOLJA VISSZA A TÁPANYAGOT A TALAJBA, CSAK ELTÁVOLÍTJA A FÖLD FELETTI ZÖLDTÖMEGET (KASZÁLJA ÉS/VAGY LEGELTETI).
A döntés a gazdák kezében van, hiszen ezek az adatok olyan gyepekre vonatkoznak, amelyeken nem tiltott a szervesanyag-utánpótlás (nem Natura 2000 gyepek). Ez az eredmény is rávilágít arra, hogy milyen nagy szükség van a gyepgazdálkodással kapcsolatos ismeretek bővítésére.
KÉPZÉSRE ÉS BEMUTATÓKRA VAN SZÜKSÉG
A jövőben szeretnénk a gazdák számára képzéseket és szakmai bemutatókat szervezni, ahol elmondhatnánk és be is mutathatnánk, hogy a tápanyag-visszapótlás milyen hatással van a gyepekre, és különösen az aszályos években mennyit jelent az, ha szervesanyaggal jobban feltöltött talajon van adott gyeptípus. Amikor a gazdálkodók saját szemükkel látják az eredményt, nagyobb lesz az esélye annak, hogy maguk is alkalmazni fogják ezeket a módszereket.
GYEPÁPOLÁST SEM VÉGEZNEK A GAZDÁK
A gyepápolás a másik kritikus mutatója a gyepgazdálkodás szakmai színvonalának. A legelőkön és kaszálókon a válaszadók 30%- a egyáltalán nem végez ápolást. Akik végeznek, ők is jellemzően csak fogasolást és tisztító kaszálást folytatnak. A gyepek állapotának megőrzését, javítását szolgáló műveleteket (pl. gyökérzóna szellőztetése, altalajlazítás, simítózás-hengerezés), valamint időszakonkénti felülvetést a válaszadók kevesebb mint tizede végzi.
NEMCSAK A GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ KITÖLTÉSÉT ÉS A JOGSZABÁLYOKAT, ELŐÍRÁSOKAT KELL A GAZDAKÉPZÉSEKEN TANÍTANI, HANEM A GYEPGAZDÁLKODÁSI ISMERETEKET IS! MUNKACSOPORTUNK ERRE SZERETNE VÁLLALKOZNI.
SZEMLÉLETVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG
Felmérésünk alapján kijelenthető, hogy a kis- és közepes gazdaságokban sürgős szemléletváltásra van szükség. Ez nem fog bekövetkezni szakmai képzés és gyepgazdálkodási szaktanácsadás nélkül. Mielőbb ki kell dolgozni ennek rendszerét, mert ez sajnos jelenleg hiányzik. Gyepgazdálkodási szaktanácsadó csak olyan diplomás szakember lehessen, aki agrárfelsőfokú végzettséggel rendelkezik, és emellett gyepgazdálkodási tapasztalatot is szerzett.
(megjelent a MÁL novemberi lapszámában)
