A gyepekben található növények közül a pillangósvirágúaknak kiemelt jelentősége van, takarmányozási szempontból a legértékesebb tulajdonságuk a nagy fehérjetartalmuk. Emellett ásványi anyagokban is gazdagabbak, mint a pázsitfűfajok.
A legelő állatok számára abban az időszakban van nagy szerepe ezen növényeknek, amikor a pázsitfüvek táplálóértéke és növekedési erélye csökken.
KÉZ A KÉZBEN JÁRNAK
A tavaszi időszakban a pázsitfüvek fehérje- és víztartalma jóval nagyobb, mint a nyári hónapokban. Ilyenkor kevésbé van szükségük az állatoknak a pillangósnövények által nyújtott előnyökre. Ahogy csökken a csapadék mennyisége, és emelkedik a hőmérséklet, úgy kezdenek a növények is elvénülni: csökken a fehérje- és víztartalmuk, valamint az emészthetőségük is. Azonban ez a változás nem azonos időben és ütemben kezdődik el a pázsitfüvek és a pillangósok esetében.
A pillangósvirágúak gyökérzete mélyebbre hatol, így nyáron jóval hosszabb ideig tudnak vizet felvenni a talajból.
Annak is nagy jelentősége van, hogy a pillangósvirágúak a rhizobiumok segítségével képesek a légköri nitrogén megkötésére, hiszen a nitrogéndús környezetben szintén lassabban vénülnek el a növények. Vizsgálatok azt mutatták, hogy a pillangósok a gyepben 20%-os borítás esetén évente átlagosan 50 kg nitrogént kötnek meg a légkörből.
A MEGFELELŐ BORÍTÁSI ARÁNY
A hazai természetes gyepekben átlagosan 5-8% között alakul a pillangósok borítása, amely kevesebb az optimális értéknél. A kaszálókon nincs felső határa a pillangósok mennyiségének, de a legelőkön általában maximum 20%-os borítás a kívánatos. Elsősorban a felfúvódás veszélye miatt nem ajánlott ennél nagyobb mértékű jelenlét a legelőkön, de fontos megemlíteni, hogy sok pillangósvirágúnak magas a növényiösztrogén-tartalma, amely nagy mennyiségben etetve kedvezőtlen hatással lehet az állatok ivarzására.
Számos pillangós fajjal találkozunk a magyarországi természetes gyepekben, amelyek ugyanolyan mértékben hozzájárulnak a gyepről származó takarmány mennyiségének és minőségének javításához, mint a biológiai sokféleség megőrzéséhez, ezért közös érdekünk a megőrzésük és támogatásuk.
A teljes cikk a MÁL áprilisi számában olvasható
