Ismét fontos mérföldkőhöz ért a Hazai gyepek és gyepgazdálkodás állapotának felmérése című országos projekt: befejeződtek a terepi felmérések, melyek megtervezéséért és kivitelezését a MÁSZ–NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoport volt a felelős. A projekt – melyet az Agrárminisztérium támogatott – többek között azt a célt tűzte ki, hogy valós információkat gyűjt a magyarországi gyepek állapotáról és növényzetéről.
Írta: Dr. Bajnok Márta
A gyepterületek nyilvántartása a MePAR-ban általánosan megtalálható, ugyanakkor ez az adatbázis nem tartja nyilván a gyeptípusokat. A nyilvánosan hozzáférhető földnyilvántartásból is csak az állandó és az érzékeny állandó gyepeket, valamint a Natura 2000 területen elhelyezkedő gyepeket lehet elkülöníteni. A gyeptípusok ismerete és beazonosítása nélkül nem lehet hatékony gyepstratégiát és támogatáspolitikát készíteni.
FÖLDHASZNÁLAT SZEMPONTJÁBÓL A MÁSODIK LEGNAGYOBB TERÜLETEN A GYEPEK HELYEZKEDNEK EL, EZÉRT IS VAN NAGY JELENTŐSÉGE EGY ORSZÁGOS GYEPKATASZTER MEGALKOTÁSÁNAK
EGYEDÜLÁLLÓ VIZSGÁLATSOROZAT MAGYARORSZÁGON
Habár a jelenlegi projekt sokkal kisebb léptékben tudja megvalósítani a gyepek felmérését és értékelését, mint egy teljes körű, országos feltérképezés, azért azt elmondhatjuk, hogy Magyarországon egyedülálló az a vizsgálatsorozat, amely a gyepekre irányult az utóbbi hónapokban.
A gyepterületek cönológiai vizsgálatában 17 kutató vett részt, akik zömében a Magyar Agrár- és Élett udományi Egyetem munkatársai: dr. Tasi Julianna, dr. Penksza Károly, dr. Bódis Judit, dr. Pál-Fám Ferenc, dr. Bajnok Márta, dr. Szentes Szilárd, dr. Lepossa Anita, dr. Hoff mann Richárd, dr. Pápay Gergely, dr. Turcsányi-Járdi Ildikó, Varga Krisztina és Pacsai Bálint. Ezen kívűl három társegyetem oktatói kapcsolódtak be a közös munkába: dr. Czóbel Szilárd (SZTE), dr. Szirmai Orsolya (SZTE), dr. Tóth Csilla (NYE), dr. Varga Csaba (NYE) és dr. Kovács Szilvia (DE).
A vizsgálatok április végén kezdődtek el, melynek legfőbb oka az volt, hogy a szokatlanul hűvös tavasz következtében lassabban indultak fejlődésnek a gyepalkotók. Ezt követően sem volt kedvező az időjárás, hiszen a csapadékhiány következtében az Alföldön már júniusban elkezdődött a gyepek kisülési időszaka, amely lassan átt erjedt az ország nagy részére. Sajnos voltak olyan gyepek, amelyek felvételezését nem, vagy csak nehézkesen tudtuk elvégezni az aszály miatt.
A gyepek terepi vizsgálatai már lezárultak, de a növényállomány-listák rögzítése még jelenleg is zajlik.
NEM RITKÁN TALÁLTUNK OLYAN FAJGAZDAG GYEPEKET, AMELYEKBEN 70-90 NÖVÉNYFAJ VOLT.
A listák digitalizálásával párhuzamosan elkezdődött a gyepek értékelése is. Ennek során többek között meghatározzuk a gyeptípust, az ökológiai fekvést, a nitrogén-ellátottságot, a domináns fajokat, valamint a gyep minőségi értékszámát. Várhatóan szeptember végére befejeződnek a kiértékelések és el tudjuk küldeni a résztvevő gazdáknak a gyepterületeikről szóló jelentést.
LEGFŐBB CÉLUNK AZ VOLT, HOGY ELÉRJÜK A 20 000 HEKTÁRNYI VIZSGÁLATBA VONT GYEPET, ÉS HOGY AZ ORSZÁG TELJES TERÜLETÉRŐL SZÁRMAZZANAK A BLOKKOK, AMELYEKET FELKERESÜNK.
Mindkét célunkat sikerült elérni, hiszen a botanizált legelők és kaszálók kiterjedése meghaladja a 23 000 hektárt, és hazánk mind a 19 megyéjéből, valamint Budapestről is vannak adataink. A gazdálkodók által ajánlott gyepek 69%-a Natura 2000-es területen található, amely kicsivel magasabb érték mint ami eredetileg a terveinkben szerepelt.
Összességében elmondhatjuk, hogy jelentős mennyiségű: 495 gyeppel borított blokkban jártak a munkatársaink, amely 23 510 ha területet fed le. A cönológiai vizsgálatot 5 ismétlésben végeztük el, és ha jelentősen eltérő növényzetet találtunk egy-egy gyepterületen, akkor többször is megismételtük a felvételezéseket.
NEHÉZSÉGEK A TEREPEN
Az eső és a vízborítás kevésbé okozott problémát a terepen töltött idő során, a hőséggel és az erős napsugárzással viszont gyakran meg kellett küzdenünk. A vizsgált gyepek megközelíthetősége sem volt mindig könnyű, de akadt olyan gazda, aki a saját autójával segített e a botanizáló kollégákat eljutni a helyszínre. Nagyon nagy segítséget jelentett a gazdálkodókkal kialakított közvetlen kapcsolat, hiszen a telefonos egyeztetések során előre jelezték a lehetséges problémákat (legelő állatok, kutyák, vízborítás), sőt nem egyszer személyesen segített ék a kiválasztott gyepek megtalálását. Hamarosan jelentkezünk egy újabb beszámolóval, amelyben reményeink szerint már az első részeredményeket is megoszthatjuk a terepi felvételezésekkel kapcsolatban.
A cikk a Magyar Állattenyésztők Lapja szeptemberi lapszámában jelent meg.
