A hazánkban is elérhető Agro-ökológiai Programhoz (AÖP) sok gyepen gazdálkodó is csatlakozott az utóbbi években. 2024-ben lett választható egy AÖP gyakorlat, amely a tarlómagasságra vonatkozik. Eszerint a gyep földhasználati kategóriában mind Natura 2000-es, mind egyéb gyepen választható a Kaszálás során legalább 10 cm-es tarlómagasság meghagyása gyakorlat. Röviden szeretném bemutatni, hogy milyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár, ha nem a hagyományos 4-5 centiméter magas tarlóra történik az állandó gyepeken a kaszálás.
Az alacsony tarlóra történő kaszálás oka a nagyobb hozam elérése. Egy telepített, teljes borítással rendelkező gyep esetében centiméterenként körülbelül 100 kg szénamennyiséget számolhatunk hektáronként. Ha tehát 5 centiméter helyett 10 centiméter magasságra állítjuk be a kaszát, akkor 500 kg szénával lesz kevesebb a hozam hektáronként. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez 100%-os növényborítás mellett igaz. Ha látható a talajfelszín, akkor a gyep összes borítása kisebb, így a hozamkiesés is arányosan kevesebb lesz. Ugyanakkor számos egyéb tényezőt is érdemes figyelembe venni a kaszák vágási magasságának beállításakor.
SARJADÁS ÉS HOZAM ÖSSZEFÜGGÉSEI
A kaszáláskori vágásmagasság jelentős hatással van a növények sarjadására, regenerálódási potenciáljára. Hazai kísérletek is bizonyították, hogy a túl mély (2 cm) kaszálás hatására nő az alvórügyekből fejlődő sarjhajtások száma, azonban azok növekedési erélye jóval kisebb, mint a már meglévő hajtásoké.
Gyakran az ilyen mértékű kaszálás, valamint az azt követő erőteljes napsugárzás és vízhiány olyan mértékben megterhelő a növényeknek, hogy jelentős növénypusztulással kell számolni. Az így kialakuló borítatlan felszínen pedig utat nyitunk az inváziós és özönnövényeknek. Kísérleteink azt mutatták, hogy 4 cm-es tarlónál az első évben a borítatlan részek aránya 10%-ról 50%-ra nőtt. Különösképp a pázsitfüvek aránya csökkent jelentősen.
ASZÁLY ELLEN IS KIVÁLÓ
A tartós gyepek fenntarthatóságának a záloga, hogy ne csak az adott év hozamát tekintsük elsődlegesnek, hanem a gyepek kedvező állapotának megőrzését is. Az aszályos időszakok időbeli hosszabbodása alkalmazkodó gyepgazdálkodást kíván. A magasabb, 10 cm-es tarló több olyan meglévő hajtást tartalmaz, amely gyors fejlődésre képes, így a növények árnyékoló hatása érvényesülni tud a nyári időszakban. A sarjún kifejlődött hajtások alatt ugyanis lassabban forrósodik fel és szárad ki a talaj. A növények kevésbé vannak kitéve az aszály okozta stressznek. Az egyéb gyepeken a trágyázás is segíti a növények gyorsabb regenerálódását. A szélsőségesen száraz, meleg nyarak tehát indokolttá teszik, hogy olyan gyepgazdálkodási módszereket alkalmazzunk, amelyek kíméletesebbek a gyepalkotó növényekkel.
NÖVELHETŐ A TAKARMÁNYÉRTÉK
A szénakészítés biztonságát tovább növeli a 10 cm-es vágási magasság. Az ekkora tarlón száradó rend ugyanis gyorsabban szárad, hiszen a levegő áramlik a levágott növényi részek alatt is, meggyorsítva a folyamatot. Segítségével a széna hamarabb éri el a kívánt víztartalmat, így csökkenthető a bálázás előtti megázás kockázata. Ha a levágott növények gyorsabban száradnak, akkor csökken a légzési és enzimatikus veszteség, így több tápanyag marad a tartósított takarmányban, vagyis jobb lesz a takarmányértéke.
A teljes cikket a júliusi MÁL-ban olvashatják
