A tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a tartósan vízhiányos időszakban, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.
- A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz írásban kell bejelenteni. A bejelentéshez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását csatolni kell.
A bejelentés tartalmazza:
a) a vízhasználó családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét, ha a vízhasználó gazdálkodó szervezet, annak nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát;
b) a vízkivétel helyét [helyrajzi szám, Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináta vagy szelvényszám megadásával];
c) a vízkivétel módjának meghatározását, továbbá a vízmérés módját;
d) a vízkivétel időtartamát, kezdő és befejező időpontját;
e) a kivenni tervezett víz mennyiségét (m³/nap és m³/hónap megadásával);
f) a vízkivételi szivattyú kapacitását (teljesítmény szerint) és az üzemnapló vezetésének helyét; g) az öntözött terület nagyságát (hektárban megadva).
- A vízkivétellel érintett felszíni víz kezelője a hozzájárulását akkor adja meg, ha a vízkivétel nem veszélyezteti a vízkivétellel érintett felszíni víz ökoszisztémáját és a Vgtv. szerinti vízgazdálkodási érdekeket, továbbá a hozzájárulásában megállapíthatja a vízkivétel feltételeit.
- A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentéséhez szakhatósági állásfoglalást nem kell csatolni. A vízügyihatóság a bejelentés tartalmáról a növény- és talajvédelmi, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot a bejelentés kézhezvételét követő nyolc napon belül tájékoztatja.
- A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentését követően a vízhasználat azonnal megkezdhető. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentés szerinti gyakorlását a vízügyi hatóság a vízhasználat időtartama alatt a helyszínen ellenőrizheti. A kezelői hozzájárulás hiányában folytatott vagy a hozzájárulásban foglaltaktól, valamint a bejelentéstől eltérő vízkivételre utaló adat esetén a vízügyi hatóság soron kívül ellenőrzést tart, és a vízkivételt megtiltja.
- Ha ugyanazon mezőgazdasági területet a vízhasználó a rendkívüli öntözési célú vízhasználat időtartamát követően is öntözni tervezi, a további öntözéshez egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély vagy öntözési célú vízkivételre jogosító vízjogi üzemeltetési engedély szükséges.
- A rendkívüli öntözési célú vízhasználat során kivett vízmennyiséget az 5/F. § (2) bekezdés b) pontja szerint a vízhasználó a vízkészletjárulék adatszolgáltatásban feltünteti.”
A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló Korm. rendelet a következővel egészül ki:
A rendkívüli öntözési célú vízhasználat esetében a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a vízhasználó viseli azzal, hogy az alapdíj számítása során a mezőgazdasági vízhasználó vízjogi üzemeltetési engedélyében lekötött éves vízmennyiség alatt a rendkívüli öntözési célú vízhasználat vízhasználó általi bejelentésében megjelölt, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló Korm. rendelet szerint kivenni tervezett víz mennyiségét kell érteni.”
