Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben az Állategészségügyi Világszervezet által az állatok esetében alkalmazott antimikrobiális szerek globális felhasználásáról szóló jelentés eredményeit összegzik, valamint az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem terén tapasztalható pozitív előrelépésekre hívják fel a figyelmet.
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) a közelmúltban egy mérföldkőnek számító jelentést tett közzé, amely biztató előrelépést mutat az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben. Az új elemzés szerint három év alatt 13%-kal csökkent az állatok esetében alkalmazott antimikrobiális szerek globális felhasználása, ami jelentős előrelépést jelent ezen kritikus fontosságú gyógyszerek hatékonyságának megőrzésében, és az erre irányuló folyamatos erőfeszítésekben.
Sosem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az antimikrobiális készítmények, például az antibiotikumok megnyitották az utat az emberek és állatok jobb élet- és tartási körülményeinek megteremtése előtt, megvédve őket a súlyos fertőzésektől és az elhalálozástól, elhullástól. Ugyanakkor mivel napjainkban ezeket az életmentő gyógyszereket a különböző ágazatokban helytelenül és túlzottan használtuk, veszítettek hatékonyságukból, ami úgynevezett antimikrobiális rezisztenciát (AMR) okoz.
Dr. Javier Yugueros-Marcos-szal, az Antimikrobiális Rezisztencia és Állatgyógyászati Termékek Osztályának vezetőjével beszélgettek a WOAH intézkedéseiről és az állatgyógyászatban alkalmazott antibiotikumok felhasználásának csökkentéséről.
Dr. Yugueros-Marcos, mit gondol, miért csökkent az antibiotikumok felhasználása?
Nem elemeztük ennek a tendenciának a kiváltó okát, ugyanis feltételeztük, hogy azt nem tudjuk egyetlen okra visszavezetni. Az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó globális stratégiánk négy cselekvési pilléren nyugszik: a tudatosság növelése és a felvilágosító tevékenység fokozása, a felügyelet és a kutatás megerősítése, a felelősségteljes kormányzás és a kapacitásépítés támogatása, valamint a nemzetközi szabványaink végrehajtásának ösztönzése. Tagországainkkal 2016 óta dolgozunk együtt a kitűzött célok megvalósításán, és valószínűleg mindezen globális, regionális és nemzeti szintű intézkedések kombinációja az oka annak, hogy ez a csökkenés bekövetkezett.
Az ANIMUSE adatbázison keresztül összegyűjtött adatok jól bizonyítják az ágazat hajlandóságát az antimikrobiális rezisztencia mint globális fenyegetés megfékezésére. Még nem érték el az antimikrobiális szerek felelős használatának optimális szintjét, de ezek a számadatok minden szereplőt arra ösztönöznek, hogy folytassák a már megkezdett munkát, és haladjanak előre.
Segíthet-e a vakcinázás az antibiotikum-felhasználás további csökkentésén az állattenyésztésben?
A válasz egyszerű és világos: igen, határozottan. Egy teljes cikket tudnánk készíteni csak erről a témáról, de hadd emeljek ki csak három példát e területen – mondja Yugueros-Marcos.
- Bár ez valószínűleg nem tarozik a cikk tárgykörébe, az egyik legkiemelkedőbb példa egy olyan ágazat példája, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak az állategészségügy tárgyalásakor: a víziállatok. A 80-as években és a 90-es évek elején Norvégiában az antimikrobiális szerek használata nagyon magas volt a tenyésztett atlanti-óceáni lazacoknál, mivel az állományokban gyakran előfordult az úgynevezett hidegvízi vibriózis (Vibrio salmonicida) és a furunkulózis (Aeromonas salmonicida) betegség. Ennek a fenntarthatatlan helyzetnek a kezelése érdekében az említett betegségek elleni vakcinákat fejlesztettek ki. Egyebek mellett ennek hatására az antimikrobiális szerek használatának drasztikus csökkenése következett be: az 1987-es 876 mg/kg-os csúcsértékről 2020-ra 0,15 mg/kg-ra csökkent a felhasználás mértéke, ami több mint 95%-os csökkenést jelent.
- Valószínűleg közelebb áll a cikk témájához, ezért szeretném kiemelni a keleti parti láz esetét is, amely egy, a kullancsok által terjesztett protozoás betegség, ami a borjak elhullásának egyik fő oka Kelet- és Dél-Afrika nagy kiterjedésű régióiban. Ez, a Science című tudományos folyóiratban 2016-ban közzétett jelentés a vakcinázási stratégiák elfogadásának és végrehajtásának pozitív hatásait mutatja be. A tanulmány az antimikrobiális szerek használatának csökkentéséből, az állatállományokban tapasztalt elhullási arány mérséklődéséből, valamint a tejtermelés növekedéséből származó előnyökre világít rá. Egy olyan régióban, ahol a lakosság 75%-a kisüzemi gazdálkodást folytat, és a háztartások 80%-a közvetlen bevételhez jut az állattartásból, a keleti parti láz elleni védőoltásnak köszönhető többletbevétel lehetővé tette, hogy javítsanak a gyermekek oktatásának színvonalán, és hogy emelkedjen a vásárolt élelmiszerek esetében a minőség.
- A harmadik és egyben utolsó példa, amelyet ki szeretnék emelni, amikor is az antibiotikum-használat 67%-kal esett vissza azon sertéshizlaló farmokon, ahol a Porcine CircoVirus 2-es típusú (PCV-2) vakcinákat használták. Az erről szóló, 2016-ban közzétett tanulmány a Vet Recordon érhető el. Elsősorban azért választottam ezt az oltóanyagot, mert ez teszi teljessé a baktérium-, parazita- és vírusvakcinák sorozatát. A hagyományos paradigma az, hogy a vakcinákat olyan ágensek ellen kell kifejleszteni, mint például a baktériumok, mely uralkodó elmélet az antibiotikumos készítmények előállításához vezet. Az antibiotikum-felhasználás azonban a baktériumokon kívüli, egyéb fertőző kórokozók elleni vakcinázással is csökkenthető, mivel ezáltal javíthatók az állatok egészségi állapota, csökkentve ezzel a megelőzési célú antibiotikum-használat szükségességét.
Remélem, ezek a sorok meggyőzték Önöket a korábbi, rövid válaszom helytállóságáról. Igen, mindenképp segíthet a vakcinázás az antibiotikum-felhasználás további csökkentésében az állattenyésztésben!
Az állattenyésztés az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának fő forrása?
Az antimikrobiális rezisztenciát övező egyik leggyakoribb tévhit motiválhatja a kérdését: "Több antimikrobiális szert használnak állatoknál, mint embereknél."
Szem előtt kell tartanunk, hogy az antimikrobiális rezisztencia a véletlenszerű mutációk és a természetes szelekció által vezérelt jelenség. Egyes baktériumok genetikai anyagot is megoszthatnak más baktériumokkal, növelve a rezisztencia terjedését a baktériumpopulációkban, az emberekben, az állatokban, a növényekben és a környezetben egyaránt. Az antimikrobiális szerek helytelen használata nagymértékben felgyorsítja az antimikrobiális rezisztenciát, mivel ezek szelekciós nyomást gyakorolhatnak a rezisztencia-tulajdonságokkal rendelkező baktériumokra a túlélés és a fejlődés érdekében.
Mivel az antimikrobiális szereket embereknél, állatoknál és növényeknél egyaránt használják, az antimikrobiális rezisztencia kialakulása nem tulajdonítható egyetlen ágazatnak. Ez egy ágazatokon átívelő, Egy egészséggel kapcsolatos kérdés, amely mindannyiunkat érint. Mivel az emberek, az állatok és a növények egészsége összekapcsolódik, így a megoldásoknak is a több ágazatot átfogó, multiszektoriális együttműködésekből kell származniuk.
A teljes cikket a MÁL decemberi számában olvashatják
