Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSz) elnöke az OMÉK-on azt mondta, nagyon súlyos gondokat okozhat, ha Ukrajnából hazánkba is bekerül az afrikai sertéspestis. Zárlat esetén becslések szerint a hazai sertésállomány akár 30-35 százaléka - mintegy 1,2 millió hízó - eladhatatlanná válna, és ez tetemes veszteségeket, durva piaci zavarokat okozna.
A MSTSZ azt javasolja a Kormánynak, hogy az ukrán határon kerítéssel védjék a magyar területeket annak érdekében, hogy a vaddisznókkal ne juthasson be a vírus az országba. Ha Magyarországon is megjelenik a kór, akkor bezárulna a kapu távol-keleti piac felé, se Kínába, se Dél-Koreába, se Japánba nem lehetne sertéshúst szállítani. Ezért a szövetség szerint szigorú állategészségügyi rendszabályokra, és a határellenőrzéseknél is szigorú élelmiszerellenőrzés bevezetésére van szükség a keleti országhatáron.
Ha a vírus bejut az országba, a magyar sertésállomány 30-35 százaléka – közel 1,2 millió sertés - válna eladhatatlanná, és túltermelés jelenne meg a belföldi piacokon, ami jelentős árcsökkenést okozna. Pókos Gergely, az MCS Vágóhíd Zrt. vezérigazgatója szerint, a sertéspestis esetleges kitörése az export 60-70 százalékos csökkenését eredményezheti.
Ahhoz, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) ne kerüljön be Magyarországra, hatékony megelőző intézkedésekre, a behurcolás megakadályozására, a telepek nagyfokú állategészségügyi védelmére van szükség - jelentette ki Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára.
A sertéstartóknak 24 órán belül jelenteniük kell a szolgáltató állatorvosnak, ha ASP-re gyanakszanak, illetve elhullottak vagy megbetegedtek sertéseik. A szabadban tartott állományokat fel kell mérni, külön nyilvántartásukra, kettős kerítésre, illetve olyan módszerekre van szükség, amelyek kizárják a vaddisznókkal való érintkezést.
A vadászatra jogosultaknak már most is be kell jelenteniük minden tudomásukra jutott elhullott vaddisznót, és díjmentesen be kell vizsgáltatniuk minden lelőtt állatot. Magyarországon lehetetlen a vaddisznó-állomány kilövése akkora mértékben, hogy ezzel meg lehessen akadályozni az ASP-t, ezért inkább a kocák és az egy évnél fiatalabb vaddisznók fokozott kilövése a cél. A kilőtt vaddisznók zsigereit össze kell gyűjteni, vagy el kell ásni a meghatározott szabályok szerint. A minisztérium fontosnak tartja a jelentett és megmintázott vaddisznóhullák számának összevetését is.
Idén 340 ezer eurót kapott Magyarország az Európai Uniótól a sertéspestis megakadályozására, jövőre pedig 400 ezer eurót igényel.
Ruslan Tolstykh ukrán szakértő szerint Ukrajnában a legnagyobb problémát a kisüzemi, háztáji sertések okozzák. A szomszédos országban 3 millió sertést tartanak nyilván 2 millió sertéstartónál. Ez azt jelenti, hogy a termelők átlagosan 1-2 sertést tartanak. Ezt képtelenség hatékonyan ellenőrizni, és ez az oka annak, hogy sokkal több fertőzött háztáji sertést regisztráltak, mint vaddisznót, holott az első fertőzések forrásai vaddisznók lehettek.
(Forrás: Agrárszektor)
