A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézete (DE AKIT DTTI) konzorciumi partnerként vesz részt az Európai Unió által finanszírozott Sm@RT – Sm@ll Ruminant Technologies nemzetközi, tematikus hálózaton alapuló juhtenyésztési pályázatban. A projekt célkitűzése, hogy összekapcsolja az innovatív technológiákat használó gazdálkodókat, rávilágítson az általuk alkalmazott jó gyakorlatokra, és azokat bemutassa a többi érdeklődő szereplőnek, kiemelten a gazdálkodóknak. A projekt keretében hazai és nemzetközi workshopokon vehetnek részt az érdeklődők, ahol a technológia kerül a középpontba.
A projekt keretében a tagországok küldötteivel 2023. január végén két hétre Új-Zélandra utaztam a magyar partner képviseletében, ahol a helyi Agresearch kutatóintézet vendégei voltunk. A szigetországban eltöltött idő alatt közel 2000 kilométert tettünk meg, ami alatt megismerkedtünk az Agresearch több kutatóintézetével, voltunk két egyetemen, egy vágóhídi ipari robotokat gyártó cégnél, a világpiac két meghatározó mérlegtechnikai cégénél, két juhtejtermelő és -feldolgozó vállalat három termelőtelepén, egy gyepszenzorokkal foglalkozó cég bemutatómérésén, több hústermelési profilú telepen, egy csúcsminőségű gyapjút termelő vállalkozásnál, és mindeközben részt vettünk négy konferencián is.
Az ország látképének elválaszthatatlan részei a legelő állatok. A legfrissebb, 2021-es statisztikai adatok szerint az országban 25,7 millió juh van, melyből 16,3 millió anyajuh.
Szakmai utunk során a Maui Milk és a Spring Sheep cégek juhtejtermelő telepeit látogattuk meg, ahol a cégek által fajtaátalakító keresztezéssel létrehozott Southern CrossTM és Zealandia® fajtákat fejik. A Southern CrossTM esetében keletfríz anyákat és awassi kosokat használtak, majd 2017-től lacaune szaporítóanyag is került a fajtába. Az így létrejött fajta anyajuhai jellemzően 75 kg tömegűek, 200-240 napos laktációban 300-400 liter tejet adnak. A Zealandia® kapcsán holland, egyesült királysági, francia és spanyol genetikai állományokat használtak.
Többek között központi kérdés volt az egyedek jeladókkal történő megjelölése és a virtuális kerítések használata, ugyanis Új-Zélandon nem kötelező az egyedek egyedi megjelölése. Az Agresearch kutatói több kutatási területről tartottak előadást, például a CT használatáról az állattenyésztésben, vagy a technológia társadalmi elfogadásának időbeli becsülhetőségéről.
Új-Zéland kiváló példa arra, hogyha egy ország adottságai megfelelő motivációval és innovációs hajlandósággal párosulnak, akkor egy adott ágazat számtalan irányban fejleszthető. A megjelenő kihívásokra, a szükségletek megfelelő módú kielégítésére új fajtákat tenyésztenek ki, értékes genetikai állományt hoznak létre, és új termékekkel lépnek piacra, ezáltal a juhágazat stabilan fejlődik, és előre halad.
Klein Renáta beszámolóját teljes terjedelmében a MÁL júliusi számában olvashatják
