A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) támogatásával 37 sajtbíra végezte el sikeresen a Magyar Sajtkészítők Egyesülete (MSKE) által szervezett sajtbíra képzést. Az oklevelek ünnepélyes átadására az etyeki Hegedűs Sajtműhely adott otthont. A köszöntőt Hegedűs Imre, a Magyar Sajtkészítők Egyesülete elnöke tartotta, míg az okleveleket Pozsa Panni és Tim Zoltán, a képzés szakmai vezetői adták át.
Kovács László, az MSKE alapítója, tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy Kis- Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete (KKASE – Sajtkészítők Egyesülete) 2006-ban alakult. 2013 óta évente rendezik meg a Magyar Sajtmustrát, melyen évről évre az ország legjobb kézműves sajtjai mérettettnek meg. 2015-ben LEADER Térségek közötti együttműködés pályázatok keretében kezdeményezték a Magyar Sajtút Hálózat kialakítását, megszervezését, amellyel a hazai sajtturizmus fellendítését célozták meg. Mára tíz sajtút pont alakult ki az országban, ahová érdemes betérnie a turistának is. Ez még ugyan kevés helyszín, de dolgoznak a fejlesztésén. 2019-ben Sajtbíráló tanfolyamot szerveztek, amelynek eredményeként Magyarországon elsőként 24 okleveles sajtbírát avattak fel. A mostani okelvélátadás tehát a második tanfolyamot zárta. Az egyesületnek ma már száz tagja van.
A tevékenységükkel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy szerte az országban egyre jobb minőségű sajtok készüljenek, és a magyar sajtok elismertsége minél inkább növekedjen a fogyasztók körében. Fontos, hogy a kézműves sajtgyártók is egységbe tömörüljenek, mert ez által szervezettebb formában jelenhetnek meg a nagyközönség előtt. Az egyesület fő programja az évente megrendezett Magyar Sajtmustra, amelyet minden év szeptemberében, különböző kézműves sajtműhelyben tartanak meg, ahol a kézműves sajtok igen széles, változatos termékpalettájával ismerkedhetnek meg a látogatók. A Magyar Sajtmustra rendezvényen természetesen sajtbírálat is folyik, amelyen a már képzett sajtbírák választják ki a legjobb sajtokat.
Hegedűs Imre köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a második tanfolyamra 110 jelentkezőből 37-en tettek sikeres felvételit. A februárban indult tanfolyam 12 napot vett igénybe, amelyen hazai és külföldi előadóktól, szak-, és mesteremberektől tanulhatták meg a sajtkészítést, és nyerhettek betekintést a sajtok világába, a sajtok gazdag történelmébe, eredetébe. Ezek mellett a sajtok tulajdonságait is meg kellett tanulni, hiszen a sajtbírának sokféle szempont alapján kell a terméket minősítenie. A színek, az illatok, az ízek harmóniáját kell megkeresni egy adott termékben, amit a sajtbíra pontokban tud kifejezni. Tanultak bírálati etikát is
A bírák véleményére figyelnek a sajtkészítők, a kereskedők, a szaksajtó, a gasztronómia képviselői, így a sajtbírák munkájának a hatására fog növekedni a hazai sajtfogyasztás is és a sajtok minősége is javulni fog. A sajtbírák mondják ki a verdiktet a sajt minőségéről, és ők határozzák meg, hogy melyik a jó sajt, amely véleményt a fogyasztók is elfogadnak. S ez egybevág az egyesület célkitűzésével is, ami nem más, mint a magyar sajtkultúra növelése a magyar sajtminőség javítása segítségével.
A sajt tulajdonságait objektíven kell elbírálni, ami alapján a termék pontszámot és érmet kap. Akik most átvehették az oklevelet, azok közül senki nincs, aki sajtkészítésből él, tehát ők civil fogyasztók. A magyar sajtkészítők az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődtek, és ma már világszínvonalú sajtokat is készítenek. Az egyesület tagjai olyan sajtnagyhatalmak versenyein is nyernek, mint Franciaország, Olaszország, Csehország. Ezekkel a sikerekkel is lendíteni lehet a hazai sajtfogyasztás növelését, mivel az Európai Unióban az utolsók között helyezkedünk el az évi 5-5,5 kilogramm/év/fő fogyasztási szintünkkel. Az viszont igaz, hogy idehaza keresni kell a jó sajtok forrásait, mert a kiskereskedelmi láncokban leginkább a kommersz, megszokott nagyüzemi sajtok kaphatók, mivel ezek nem a prémium kategóriát képviselik sem minőségben, sem az árban. A kézműves sajtok nem olcsóak, ezért más csatornákon értékesítik, így az éttermeket, a borozókat, a sörözőket, vagyis a HORECA szektort célozták meg piacként. Ha jó a minőség, akkor a fogyasztó is rálel a termékre. Éppen ezért van szükség a sajtbírára, aki a fejlődés kulcsa, s aki minősíti a terméket.
