A koronavírus járványhelyzet miatt márciustól a szállodák, az éttermek, a rendezvényipar és a közétkeztetés Európában is leállt, ezzel a húsipar egyik legnagyobb felvevőpiacát vesztette el. Ennek hatására az összes európai termelő azzal szembesült, hogy rengeteg állatot és húst nem tudnak eladni.
Spanyolország Európa legnagyobb sertéshús termelője, ahol évente 45 millió sertést vágnak le, ami a hazai adat tízszerese. A spanyol sertéshús körülbelül 40 százalékát a turizmus veszi fel, a leállásokkal azonban ez feleslegként jelentkezik a piacon, ami túlkínálatot okoz és csökkenti az árakat. A járvány európai megjelenése óta átlagosan 10-20 százalékkal csökkent az élő sertés ára.
Ha túltermelés van, akkor a hűtőházaknak termelnek, és ha már ezek is megtelnek, akkor onnan sokkal alacsonyabb árakon szabadulnak a hústól a kereskedők – nyilatkozta Horváth István az index.hu-nak. A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint ilyenkor a legrégebb óta tárolt készletet adják el először.
A magyar sertéstartóknak hiába vannak szerződéseik a hazai vágóhidakkal, az élősertés 20 százalékát egyszerűen nem veszik át a feldolgozók – hívta fel a figyelmet Horváth István. Emiatt hetente 10 ezer élő sertés torlódik fel az országban, ennyit nem vágnak le a piac csökkenése miatt. Ennek az a következménye, hogy túltartják az állatokat, amik aztán elfoglalják a helyet a következő generációk elől.
A helyzet nagyon gyorsan változott, amit ilyen tempóban a termelés nem tud lekövetni. Idén márciusig nagy volt a kereslet, a vágóhidak állandóan hívták a tenyésztőket, hogy még több sertés kellene. A kibocsátáscsökkentéshez 6-8 hónap kell, amíg a búgatások szüneteltetésének a vágóállatok leadásánál is megjelenik a hatása.
Az is nehezíti a hazai helyzetet, hogy Spanyolországban a (serrano) sonka az elsődleges termék, a karaj és tarja nem annyira népszerű mint hazánkban. A spanyolok a sonkán keresik meg a profitot, így a karajt meg a tarját olcsón el tudják adni külföldön. De ezt nem Kínába viszik, mert ott meg a lábvégeket, belsőségeket, zsírosabb részeket keresik, és nem is Németországba. Nálunk pont a karaj meg a tarja a slágertermék, ezért külföldről sokan próbálnak idehozni ezekből. A hazai termelők éles versenyre kényszerülnek a külföldi konkurenciával.
Itthon egy évben 4,6 millió sertést vágnak le, a fogyasztásunk pedig 31-32 kg/fő/év, tehát ha mindenki magyar húst enne, akkor önfenntartó lenne az ágazat – vélekedett Horváth István.
A HORECA-szektor leállása Európában 25-30 százalékkal csökkentette az élelmiszeripar, így a baromfipiac méretét. Csorbai Attila szerint jelenleg túltermelés van az ágazatban. Az EU-ban a koronavírus miatt nagyjából 20 százalékkal csökkentek az árak, ez már a nem jövedelmező kategória - teszi hozzá. Az Európában értékesített baromfihús 20-25 százaléka az unión kívülről, főként Brazíliából, Thaiföldröl, Ukrajnából érkezik. Ez a mennyiség pedig ilyen túltermelés esetén csak tovább nyomja lefelé az árakat - mondja Csorbai Attila.
A kacsa és liba tenyésztők vannak a legnagyobb bajban, hiszen ezeknek a termékeknek a 70-80 százaléka a HORECA-szektorba menne. A madárinfluenza Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében van jelen, vannak olyan országok, amelyek csak ezekből a megyékből tiltották meg a behozatalt, de vannak olyanok is, amelyek az egész országot tiltólistára tették. Magyarországon közel ötmillió egyedet kellett levágni a betegség miatt, ez már jóval több, mint amekkora veszteség a 2016-17-es járvány idején volt, akkor 3,2 millió állatot kellett elpusztítani, és azt akkor hatalmas veszteségnek tekintettük - emlékszik vissza Csorbai Attila.
A hazai kereskedők előtérbe helyezik a profitot az egészséges patriotizmus helyett, megveszik 600-700 forintért a lengyel mellfilét, komoly gondokat okozva a magyar termelőknek. Akik ráadásul nagyon ki vannak szolgáltatva az áruházláncoknak, hiszen ha egy termelő árat akar emelni, és ezt jelzi egy kereskedelmi láncnak, akkor - ha elfogadják az ajánlatát - 30-60 nap eltelte után veszik meg tőle annyiért az árut, míg fordított esetben, tehát ha az áruház akar árat csökkenteni, akkor a termelőnek maximum 48 órán belül el kell fogadnia a csökkentett árat, ha rábólint, akkor két nap múlva már a letört áron viszik tőle az árut – mondta el az index.hu-nak Bárány László, a hazai csirkehús előállítás 40%-át megtermelő cégcsoport tulajdonosa.
Sajnos az a hús, ami a HORECA-szektor leállása miatt kiesett, nem jön vissza a kiskereskedelemben, pontos adatok még nincsenek, de valószínűleg kevesebb húst eszünk a járvány kirobbanása óta – nyilatkozta az index.hu-nak a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Éder Tamás szerint ezt valószínűleg a gazdasági nehézségek okozzák, a bizonytalan helyzetben sokan visszafoghatták a vásárlásaikat. A fogyasztói árak a járványt megelőző egy évben tapasztalt tartós emelkedése megállt.
A HORECA leállás miatt a kisebb vágóhidak közül néhány ideiglenesen bezárt, de a termelést sokan visszafogták, a nagyobb cégek is csökkentik a vágásszámokat - tette hozzá. Strukturális változás zajlik, a vendéglátás visszaesése miatt a kacsa, liba, szarvasmarha, bárány, kecske és hal tenyésztők nagyobb bajban vannak, hiszen ezeket többnyire étteremben fogyasztjuk, otthon nem nagyon állunk neki ilyet főzni.
Nem lehet tudni, hogy meddig tarthat a húspiaci válság, sok szempontból törékeny a helyzet, például ha Lengyelországból átjut Németországba a sertéspestis, akkor a német disznó is beszorulhat az európai piacra - mondta Éder Tamás.
