A Nemzeti Parktól bérelt földekkel kapcsolatban 2023-tól egy új jogintézményt vezettek be a jogszabályban. Ez az ún. „természetvédelmi kijelölés”, mellyel az eddigi haszonbérlő hosszabb időre (akár 25 évre) is használhatja a területet. Ennek a részleteiről jelent meg az agrárminiszter 2/2023. (VIII. 3.) AM utasítása, ami augusztus 4-től lépett hatályba.
A legfontosabb információk:
Milyen területekre vonatkozhat ez az új lehetőség?
A nemzeti park vagyonkezelésében lévő rét, legelő (gyep) művelési ágú, továbbá többségében rét vagy legelő (gyep) művelési ágú területre.
Ki élhet ezzel a lehetőséggel?
Csak az eddigi haszonbérlő, aki egyébként megfelel a jogszabályi előírásoknak is (pl. legeltetés esetén legalább 3 éve rendelkezik a szükséges állatállománnyal).
[2010. évi LXXXVII. törvény 20/B. § (2) bek.]
Ez azt is jelenti, hogy nem kerül sor kifüggesztésre.
A nemzeti park dönthet úgy is, hogy nem kerül sor „természetvédelmi kijelölésre” és a haszonbérlet lejárta után nyilvános pályázatot ír ki.
Mennyi időre szólhat a „természetvédelmi kijelöléssel” történő haszonbérlet?
Maximum 25 évre.
Mennyi a haszonbérleti díj?
A haszonbérleti díj összege 5000 Ft/AK/év, mely az infláció mértékével emelkedik évente.
Hogyan értesülhet arról a bérlő, hogy „természetvédelmi kijelölést” kezdeményez a nemzeti park?
A Nemzeti Park a használati szerződés lejártát megelőzően legalább 2 hónappal értesíti a földhasználót a természetvédelmi kijelölés kezdeményezéséről, aki az értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül tehet elfogadó vagy elutasító nyilatkozatot.
Földterület haszonbérbe adására természetvédelmi kijelölés útján 2024. december 31. napjáig kerülhet sor.
Mik a legeltetéssel kapcsolatos követelmények?
- a legeltethető állatok faját, fajtáját, a legeltethető állatlétszámot, valamint a legeltetés időszakát és a legeltetési fordulókat úgy kell megválasztani, hogy az hatását tekintve optimálisan biztosítsa a legeltetett gyep mint élőhely, és a rajta előforduló prioritással rendelkező természeti értékek megmaradását,
- a hagyományos legeltetés és a jószágállomány – elsősorban őshonos és régen honosult magyar háziállatok, főként szarvasmarha, bivaly, juh és ló – folyamatos minőségi fejlesztése szükséges az adott gyeptípusra jellemző természetvédelmi szempontból kívánatos állapot fenntartásának függvényében,
- túllegeltetés kizárólag természetvédelmi érdekből történhet, míg az alullegeltetést az állatállomány létszámának növelésével szükséges elkerülni,
- az optimális állatlétszámot a legelő állateltartó képessége alapján kell kiszámítani, a területen élő természeti értékek speciális igényeinek, a fű hozamának, a gyep típusának, a gyep regenerációs képességének, valamint a talaj sérülékenységének figyelembevételével,
- a legeltetés a védett, veszélyeztetett fajok életciklusától és az időjárástól függően, de általában április 24. és október 31. között lehetséges,
- téli legeltetés – november 1. és április 23. között – az adott gyeptípusra jellemző természetvédelmi szempontból kívánatos állapot fenntartásának függvényében lehetséges, a természetvédelmi hatóság engedélyével,
- a legeltetett területen megtelepedő mérgező vagy szúrós gyomnövények elterjedését meg kell akadályozni,
- a legelő állatok életmódjától idegen hajtása, sokszori terelése a gyepeken nem megengedett,
- a legelőn tartott állatállomány elhelyezésére előzetesen egyeztetett helyen állandó, illetve ideiglenes jellegű, elsősorban természetes anyagokból – fa, nád – készült karám, továbbá hatósági engedély alapján villanykarám is létesíthető,
- a karámos elhelyezés helyszínéről a felhalmozódott trágyát el kell szállítani és annak végleges megszüntetésekor a területet a művelési ágának és természeti állapotának megfelelően kell visszaállítani.
Forrás: Magyar Közlöny – Hivatalos Értesítő 40.szám
