A legfontosabb tavalyi és már az idei céljainkat is elértük, hiszen kérésünket meghallgatva a kormány tavaly kiegészítette a tenyésztési támogatások keretét, és erre idén is ígéretet kaptunk, továbbá lehetővé tette, hogy évente kétszer tudjanak teljesítményvizsgálatok után támogatási kérelmet beadni a tenyésztőszervezetek – foglalta össze a MÁSZ eredményességét Zászlós Tibor elnök a közgyűlésnek.
Március 23-án Gödöllőn a MATE Szent István Campusán tartotta küldöttközgyűlését a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ). A MÁSZ tagszervezeteinek küldötteit, a pártoló tagokat és a megjelent vendégeket Béres András, a campus főigazgatója köszöntötte. Elmondta, hogy a MATE-n az állattenyésztéssel kapcsolatos szakirányok egyre népszerűbbek, amelyben komoly szerepe van a MÁSZ ismeretterjesztő és ágazati érdekérvényesítő munkájának. A MATE és MÁSZ stratégiai együtt működéséhez igyekeznek minden segítséget megadni, az ágazat számára kiemelkedő tudásbázist biztosítani.
Az állattenyésztő mérnöki alapszak iránti érdeklődés a MATE-n továbbra is kiemelkedő, és közel 43 százalékkal nőtt 2025-höz képest.
Az állattenyésztő szak népszerűségének javulása jelentősen meghaladja az egyetem egészére jellemző pozitív tendenciát. Intézményi szinten az összes jelentkező száma 11, az első helyes jelentkezéseké pedig 15 százalékkal emelkedett. A MATE zászlóshajóként tekint az agrár- és élelmiszer tudományi területre. Az élelmiszermérnök és a mezőgazdasági mérnök szakokra jelentkezők száma 25, ill. 14 százalékkal bővült. A MATE az agrártudományok területén a világ legjobb 10-12 százalékába tartozik, és ezen a területen, Magyarországon pedig az első helyet foglalja el – tájékoztatta a küldötteket a főigazgató.
FOKOZOTT JÁRVÁNYVESZÉLY
Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke kacifántosnak nevezte a tavalyi évet, amelyet leginkább a vírusokkal való küzdelem határozott meg. Kifejezi köszönetét az állategészségügyi hatóságnak, az Agrárminisztériumnak és az állattenyésztőknek. Úgy véli, ennek a kiemelkedő munkának köszönhető, hogy Magyarország június 6-án az EU-tól, szeptember 10-én a Nemzetközi Járványügyi Hatóságtól (WOAH) visszanyerte RSZKF-mentes státuszát. Szlovákia csak másfél hónappal később, október 31-től kapott mentes státuszt a WOAH-nál.
A járványokkal kapcsolatos kockázatok az elmúlt időszakban sajnos újra növekedtek.
A járványhelyzet miatt tavaly májusban elmaradt Hódmezővásár helyen az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. Szeptemberben korlátozásokkal ugyan, de megrendeztük a Kaposvári Állattenyésztési Napokat (KÁN Egyetemi Napok), ahol a hidegvérű lovak mellett a marhahúsfogyasztás népszerűsítése volt fókuszban. Az elnök megjegyezte, hogy nincs a rovarfehérjék takarmányozási célú alkalmazása ellen, de nem szívesen találkozna ilyen fehérjéből készült étellel a saját tányérján.
EGYENLŐTLEN A VERSENY A VILÁGPIACON
A magyar genetika és szakértelem kiváló, de olyan országok termelőivel kell versenyeznünk (pl. USA, Brazília, Ukrajna), ahol sokkal enyhébbek a környezetvédelmi és állatjóléti szabályok. A piacok nehézségei azonnal begyűrűznek hozzánk, ezért is fontos az állattenyésztésünk szuverenitásának megőrzése, amin a MÁSZ évek óta elhivatottan munkálkodik.
Az az állattenyésztő, aki fejleszteni akart az elmúlt időszakban, annak volt rá lehetősége.
A MÁSZ elnöke kiemelte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára által fémjelzett Vizet a tájba programot, ami egy racionális válasz a fokozódó aszályhelyzetre és klíma változásra. A program célja a jelenlegi 100-150 ezer hektár öntözött területet 3-4-szeresére növelni a talajvízszint süllyedésének megállítása mellett.
AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS ERŐS PILLÉRE AZ AGRÁRGAZDASÁGNAK
Erős magyar agrárgazdaság nem létezhet szuverén és stabil magyar állattenyésztés nélkül – hangsúlyozta beszédében Hubai Imre. A mezőgazdaságért felelős államtitkár szerint az állattenyésztés nem csupán a múltunk és hagyományaink része, hanem modern gazdaságunk egyik legfontosabb tartóoszlopa, amely képes a folytonos megújulásra. Az elmúlt években az intenzív globális verseny, a járványok, a háború, a klímaváltozás és a költségek növekedése is, negatív hatást gyakorolt az egész európai, így a hazai állattenyésztési ágazatokra is. A Kormány stratégiai ágazatként tekint az állattenyésztésre, mivel hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz, a hozzáadott érték növeléséhez, a természeti erőforrások és a vidéki foglalkoztatás megőrzéséhez, valamint jelentős a szerepe a kulturális örökség fenntartásában. Ezért a támogatási rendszerben kiemelt helye van az állattenyésztésnek. Az ágazat kibocsátása 2025-ben 1830 milliárd forint volt, változatlan áron 4 százalékkal tovább növekedett.
Az állattenyésztés a mezőgazdaság kibocsátásának 41 százalékát adta 2025-ben, amely az elmúlt húsz év legmagasabb értéke.
Az Agrárminisztérium törekszik arra, hogy mind uniós, mind nemzeti költségvetésből a lehető legmagasabb forrásokat biztosítsa az állattartók részére. Az állattenyésztésnek amellett, hogy stratégiai ágazat, nemzetbiztonsági jelentősége is van. A biológiai alapok és a fajták szabad, önálló tenyésztésének lehetősége kulcsfontosságú. A magyar tenyésztés fajtaválasztéka nemcsak önmagában, hanem a régió országaihoz képest is örvendetesen nagy és színes. Van mire büszkének lennünk!
A teljes cikk a MÁL áprilisi számában olvasható
