Több százezer magyar gazdát, termelőt képviselve hat szervezet (MÁSZ, NAK, MAGOSZ, BTT, GOSZ, OMME) nyílt levélben azzal a határozott kéréssel fordult Ursula von der Leyen-hez, hogy a szakmai szempontok figyelembevételével haladéktalanul vizsgálják felül az ukrán gabona behozatali tilalmának felfüggesztését, és újra rendeljék el a korlátozást.
A félresikerült uniós szankciók, az energiaválság és a megnövekedett inputanyag-költségek embert próbáló nehézséget okoztak a magyar gazdáknak. Ezt tetézte, hogy az Európai Bizottság elhibázott módon eltörölte az ukrán mezőgazdasági termékek vámját. A hat szervezet egyöntetű véleménye, hogy az EU becsapta a gazdákat, visszaélt a szolidaritásukkal, a gazdák jó szándékával, hogy a háború sújtotta ukrán gazdálkodók terményei eljussanak a szintén nehéz sorsú afrikai embereknek.
Letarolt piacok, óriási veszteségek
Az átgondolatlan intézkedések miatt az ukrán gabona letarolta a közép-kelet-európai piacokat, óriási piaci bizonytalanságot, a termelői árak drasztikus zuhanását okozta. A tavaly nyár óta beáramló – tervezetten Afrikába menő, de mégis a régiónkban ragadó – ukrán termények komoly problémákat okoztak hazánkban és az Ukrajnával határos frontországokban. A magyar gazdák legalább 300 millió euró veszteséget szenvednek el csak az őszi búza esetében, és a többi terménynél sem jobbak a kilátások.
A Bizottság elárulta a gazdákat
Elfogadhatatlan, hogy az importtilalmat hazánk és több más érintett ország kérése ellenére sem hosszabbították meg, a fejünk fölött döntöttek olyan indokokra hivatkozva, amelyek köszönöviszonyban sincsenek a valósággal. Az Európai Bizottság ezzel elárulta az uniós polgárok élelmezés-biztonságát szavatoló gazdákat.
Kinek az érdeke az import tilalom?
Az import tilalom feloldása nem az ukrán népnek nyújt segítséget, hanem a nemzetközi nagytőkések érdekeit szolgálja. A 10 legnagyobb ukrán mezőgazdasági termelő vállalkozásból 9-et ugyanis nem Ukrajnában jegyeztek be, hanem amerikai és nyugat-európai tőkealapok érdekeltségeibe tartoznak.
Kettős mérce
Felháborító és teljesen torzítja a versenyt, hogy a miközben az EU-ban a gazdáknak rendkívül szigorú környezetvédelmi, állatjóléti feltételeket írnak elő, az EU-ba érkező importnak nem kell megfelelnie ezeknek a szabályoknak. Ukrajnában olyan módszerekkel állítják elő a termékeket, amelyeket az Unióban rég betiltottak, bizonyos növényvédő szerektől egyes állattartási technológiákig.
Mindezek alapján a hat szakmai szervezet követeli, hogy:
- a nemzetközi nagytőkések támogatása helyett szakmai alapon hozzák meg a döntéseket, ismét rendeljék el az ukrán gabona behozatali tilalmát, és terjesszék ki azt a többi agrár- és élelmiszeripari termékre is;
- dolgozzanak ki olyan, hosszú távon is hatékony megoldást, amely segíti az ukrán termékek eljutását a hagyományos piacaikra;
- tegyenek piacstabilizáló lépéseket, valamint kompenzálják a magyar gazdák veszteségeit – a jelképes összegű, 15,9 millió eurós kompenzáció nem nyújt érdemi segítséget.
- az ukrán terményekkel szemben is tartassák be az uniós termelésre vonatkozó környezetvédelmi, növényegészségügyi előírásokat, ne legyen kettős mérce!
A hat szervezet támogatja a magyar kormány döntését, hogy nemzeti hatáskörben meghosszabbította és más ukrán termékekre – így a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is – kiterjesztette a behozatali tilalmat, ugyanis az Ukrajnából érkező import nemcsak a gabona- hanem más termékpályákon is súlyos problémákat okozott.
Követelik, hogy az Európai Bizottság képviselje a tagországok, a kelet-európai, köztük a magyar gazdák és az uniós állampolgárok egyértelmű érdekeit, és azokat szem előtt tartva vizsgálja felül a döntését, és változtassa meg álláspontját!
