Legyőztük az RSZKF járványt, ami hatalmas fegyvertény volt, ugyanakkor a kártérítési folyamat elfogadhatatlanul lassan halad. Reméljük a következő hetekben a kormány dönt a kifizetések megindításáról!
Ez a bizonytalan helyzet és az újabb vírusos betegségek (a kéknyelv 3-as és 12-es szerotípusa vagy a bőrcsomósodás) uniós tagországokban való megjelenése joggal keltenek félelmet a tejtermelőkben. A többi ágazat sem dőlhet hátra, hiszen szinte mindegyik érintett vagy kitett korábban egzotikusnak számító járványos állatbetegségeknek (ASP, juhhimlő, lovak nyugat nílusi láza stb.)
Jobb félni, mint megijedni – tartja a bölcs mondás, ami ebben a járványokkal teletűzdelt világunkban fokozottan igaz. Ugyanakkor nem szabad túlzásba sem vinni a bezárkózást, a rettegést attól, hogy állatainkat valami fertőzés éri el, mert az már a normális működést veszélyezteti.
A világ tele van félelmet keltő történéssel (háborúk, konfliktusok, járványok, katasztrófák, gazdasági összeomlások, klímaváltozás stb.), amire a politika és a média még rátesz egy lapáttal. Ezek miatt soha nem volt annyi szorongó és frusztrált ember, mint napjainkban.
Ilyen helyzetben a szakmai szervezetek szerepe és felelőssége fokozott, hiszen, nekünk kell kijelölni a viszonyítási pontokat, nyugtatni és nem feltüzelni a felfokozott hangulatban lévő gazdákat, emellett fontos feladatunk a szakszerű tájékoztatás.
Mivel az RSZKF járványhelyzet miatt idén elmaradt Hódmezővásárhelyen a kiállítás és szeptember végén Kaposváron a kiállítás szervező döntése alapján nem mutathatók be kérődzők és sertések, a Debrecenben augusztus végén megtartott Farmer Expo az egyetlen lehetőség tenyészállat kiállítást és bemutatókat szervezni tejelőmarha- és húsmarha-, valamint juh- és kecsketenyésztőknek. Debrecenben sertést az ASP korlátozások miatt már évek óta nem lehet bemutatni.
Annak ellenére, hogy vége az RSZKF járványnak, és Magyarország július végén kérvényezni fogja a Nemzetközi Állategészségügyi Szervezetnél (WOAH) a mentes státuszunk elismerését, mégis a fentebb leírt körülmények miatt a tejtermelők és húsmarhatartók nagyobb része jelenleg elzárkózik attól, hogy a legszebb, legjobb tenyészállatait kiállításra felkészítse, elvigye és bemutassa a nagyközönségnek.
Fontos tisztázni, hogy a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján, az RSZKF vírus eltűnt az országból. Ezt az utolsó kitörés óta, a fertőzés körzetében, valamint az egész országban több száz telepen és a kilőtt vadakon elvégzett több ezer negatív eredményű minta támasztja alá. Minden RSZKF vizsgálat állami költségen történt, ideértve az állatorvosok kiszállási díját is.
Ezek után nem szerencsés olyan kijelentéseket tenni, hogy az RSZKF vírus itt van még velünk és nem múlt el a veszély. Ez inkább tekinthető indokolatlan pánikkeltésnek, de megalapozott szakmai álláspontnak semmiképpen.
GYMS vármegye hatósági főállatorvosa a vele készített interjúban - ami a Magyar Állattenyésztők Lapja júliusi számában jelenik meg - azt nyilatkozta, hogy az érintett telepeken a takarítás és fertőtlenítés (több körben is) szakszerűen megtörtént, ezért nyugodt szívvel fogja kiadni az állományok újratelepítéséhez az engedélyt.
Ami a kéknyelv hazai eseteket és helyzetet illeti, a 3-as szerotípust néhány dunántúli tejelő telepen kimutatták tavasszal, ahova import állatokkal került be a vírus, de ezek között csak egy befogadó állományban terjedt szét a vírus. A további ilyen esetek elkerülése érdekében az Országos Főállatorvos először rendeletben engedélyezte a vakcina használatát, majd módosították a kéknyelv rendeletet úgy, hogy a vírus felbukkanása egy-egy állományban, a lehető legkisebb állatforgalmi korlátozással járjon (eltörölték a védő és megfigyelési körzetek kialakítását).
Csapkodnak tehát a vírus villámok körülöttünk. Nagyon fontos, hogy ilyen viharos helyzetben ne „ázzunk meg”, körültekintők legyünk, de az óvatosságot azért nem szabad túlzásba sem vinni és bezárkózni, mert az már a normális életvitel, telepi működés, gazdálkodás, továbbá az emberi, szakmai kapcsolatok rovására megy.
Szerző: Dr Wagenhoffer Zsombor
