2024-től új névvel, formában és struktúrában jelenik meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tevékenységét összefoglaló éves beszámoló jelentés, melynek első tájékoztatóját március 20-án tette közzé a szervezet. Az anyag állattenyésztési ágazatokról szóló értékelését szemléztük. A hatodik részben az őshonos és a nyúlágazat összefoglalóját tesszük közzé.
Őshonos ágazat
A Magyarországon államilag elismert állatfajták száma - ebfajták nélkül - 247, ebből a kiemelt genetikai értéket képviselő védett őshonos mezőgazdasági állatfajták száma jelenleg 36, a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta száma pedig 3, mely állatfajtáink esetében, az elsődleges cél az, hogy magas genetikai értéküket eredeti állapotában, az eredeti vagy eredetihez hasonló tartás- és takarmányozástechnológia alkalmazása mellett megőrizzük.
Magyarországon 36 védett őshonos állatfajtából 1 szarvasmarha, 1 bivaly, 8 ló, 1 szamár, 4 sertés, 5 juh, 1 kecske, 7 tyúk, 1 gyöngytyúk, 2 liba, 2 kacsa, 2 pulyka és 1 nyúl fajta található.
A védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzését, valamint fenntartható használatát és fejlesztésének megvalósítását biztosító támogatási rendszer, a támogatások folytonosságának fenntartása kiemelt jelentőségű. Ezen intézkedésekkel biztosítható ugyanis az alacsony létszámmal rendelkező védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták életképes populációjának fenntartása.
A korábbi, a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának ex situ vagy in vitro megőrzése, továbbá a genetikai beszűkülést megelőző tanácsadói tevékenységek támogatása jogcímhez tartozó „Genetikai beszűkülést megelőző tanácsadói tevékenységek támogatása” célterület visszakerült az Állati genetikai erőforrások ex situ megőrzése, valamint szakmai támogatása jogcím alá. A szabályozás hátterének kialakítása márciusban még folyamatban volt.
Nyúlágazat
Az elmúlt években folyamatosan nőtt a hazai nyúlhús-termelés, a pozitív trendet csak az orosz-ukrán háború nyomán kialakult nehéz gazdasági helyzet tudta megtörni. Az ágazat 2022-es teljesítménye figyelemre méltó eredményt ért el, 2023-ban azonban a vártnál is jelentősebb volt a visszaesés. A jelenség nemcsak hazánkban figyelhető meg, a nyúlágazat Nyugat-Európában is válságba került. Miközben itthon 2023-ban 20 százalékos termeléscsökkenésről beszélhetünk az első félév adatait vizsgálva, a francia, spanyol és olasz nyúltenyésztők 30 százalékos visszaesésről számoltak be. A válság tehát nemcsak nehézségeket hozott a hazai nyúltartóknak, hanem egyben lehetőséget is jelent: a nyugat-európai termelés csökkenésével keletkező vágónyúl hiányt – a szükséges fejlesztéseket követően – a magyar nyúlágazat pótolhatja.
Hazánkban összesen 6 tenyésztőszervezet foglalkozik nyúltenyésztéssel, 2022-ben összesen 10.335 tonna élő nyulat állítottak elő. A vágóüzemek szinte teljes egészében hazai előállítású magyar nyulat dolgoznak fel, a két nagy vágóhíd az összes magyarországi termelés 99 százalékát adja.
Bár a nyúlhús kiváló fehérjeforrás, a magyarok körében sajnos nem elterjedt a fogyasztása, a hazai nyúlágazat ezért jelentősen exportorientált. Emiatt az európai uniós előírások mellett a termelőknek teljesíteniük kell a külföldi vevők pl. Svájc, sokszor az uniósnál is szigorúbb elvárásait. A magyar nyúltenyésztők és feldolgozók számos minőségbiztosítási rendszerben bizonyították elkötelezettségüket és hatékonyságukat a fenntarthatóság és állatjólét területén.
A nyúlágazat fejlődését az elmúlt időszakban több tényező is nehezítette. Más állattenyésztési ágazatokat is érintő – a Covid-19 járvány és következményei, a termelési költségek ugrásszerű emelkedése, az orosz-ukrán háború nyomán kialakult infláció, uniós állatjóléti törekvések – gondok mellett a világszinten is egyre nagyobb méreteket öltő, úgynevezett RHD járvány okozta kihívással is szembe kellett nézniük a nyúltenyésztőknek.
Az előző részek itt olvashatók:
ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATI ÉRTÉKELŐ ÉS ÚJ TEMATIKUS ALOLDAL
Forrás: NAK
