Régi elmaradást kívánnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Legelő-, és Rétgazdálkodási Munkacsoportjának alapítói pótolni azzal, hogy gyepstratégiát alkotnak, amelynek első lépéseként meg kívánják szervezni az országos szintű gyep állapotfelmérést. Az alakuló ülésre február 3-án került sor, amelyen a múlt és a jelen értékelése mellett a legfontosabb célokat is meghatározták.
Az alakuló ülésen, amelyet online formában tartottak meg, a részvevőket Zászlós Tibor, a NAK alelnöke köszöntötte, aki örömét fejezte ki, hogy megalakul a munkacsoport és támogatásáról biztosította ezt a közösséget.
A MÁSZ elnöke szerint a gyepgazdálkodás régóta periférián kezelt ágazat, pedig a húsmarha- és juhtartásban nélkülözhetetlen, nagy jelentőségű. A munkacsoport tevékenységével ki kell mozdítani ebből a helyzetből, növelni kell a társadalmi ismertségét és elismertségét. Fontos feladat lesz, hogy a döntéshozók számára előterjesztéseket készítsen elő a munkacsoport, szakmai muníciót adjon az ágazatokat érintő döntésekhez – szögezte le a Zászlós Tibor.
Csomai Géza, a NAK Állattenyésztési Osztály, Legeltetésre alapozott Állattartási Alosztályának vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a húsmarha- és juhtartás nem rentábilis legeltetés nélkül. A gyepgazdálkodás sikerének kiemelkedő jelentősége van az ágazat fejlődésében.
Régi elmaradást kívánunk pótolni, amikor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Állattenyésztési és Beszállítóipari Osztályának Legeltetéses Állattartó Ágazatok Alosztályán belül Legelő-, és Rétgazdálkodási vagy rövid néven Gyepgazdálkodási Munkacsoportot hozunk létre – vezette fel az alakuló értekezlet indokát az ülés megszervezője, Wagenhoffer Zsombor.
A NAK Állattenyésztési Osztályának elnöke szerint a szakterület kiváló tudósainak erőfeszítései ellenére az elmúlt 30 évben azért nem sikerült felmérni a gyepek állapotát, mert a szakmapolitikának ez nem volt fontos. Komoly nehézséget jelent a stratégia megalkotásában és az érvanyagok összeállításában, hogy a hazai gyepterületek kiterjedéséről és minőségéről nincsenek egzakt adataink, amik pedig vannak azok ellentmondásosak. Fontos feladat helyre billenteni a természetvédelmi és állattenyésztési szempontok egyensúlyát a gyephasználatban - hívta fel a figyelmet a MÁSZ ügyvezető igazgatója
Az alakuló ülésen résztvevők egyhangú szavazással a munkacsoport szakmai vezetőjének Dr. Tasi Juliannát a MATE Gödöllői Campusának nyugalmazott egyetemi docensét választották meg, aki szerint sürgős szükség van arra, hogy a legeltetésre és gyepekről származó takarmányokra alapozott állattenyésztő ágazatokra és magára a gyepgazdálkodásra nagyobb figyelem irányuljon, növekedjék annak szakmai és társadalmi elismertsége. Ugyanakkor szükséges az ágazatban dolgozók összefogása, szakmai képviselete, valamint a gazdálkodás szakszerűségének javítása. A célok megvalósítása érdekében javasolta a munkacsoport megalakítását.
A munkacsoport alapítói között egyetemi oktatók, kutatók, tenyésztőszervezeti vezetők és gyakorló gazdák vannak, akiknek a gyepgazdálkodás szívügyük.
A munkacsoport legfontosabb céljai és feladatai:
- A legelő- és rétgazdálkodással foglalkozók összefogása, szakmai képviselete
- A döntéshozók támogatása a döntéselőkészítési folyamatban, előterjesztések összeállítása
- A hazai gyepterületek teljeskörű, országos felmérése, gyepkataszter megalkotása
- Legelő- és rétgazdálkodási stratégia kidolgozása az ágazati szereplők bevonásával
- Tudományos eredmények átadása, új vizsgálatok elindítása, szervezése, platformok teremtése
- Szaktanácsadás, szakmai képzések, továbbképzések, bemutatók, tanulmányutak szervezése
- Ágazati bemutató gazdaságok kiválasztása, szakmai támogatása
- Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, beleértve a külhoni magyarság legeltető gazdaságait is
- A gyepgazdálkodás és a természetvédelem közötti kompromisszumok elősegítése, támogatása, tárgyalási platform biztosítása
- Társadalmi felvilágosító tevékenység a legelők és rétek megőrzéséért, fellépés a beerdősítésük és ipari célterületté (napelempark stb.) nyilvánításuk ellen
Bővebben erről a Magyar Állattenyésztők Lapjának február közepén megjelenő 2021/2. számában olvashatnak.
