Március 7-én pénteken a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy hazánkat 52 éve elkerülő vírust azonosított. A ragadós száj- és körömfájás egy kisbajcsi szarvasmarha tartó telepen ütötte fel a fejét. Hogy honnan és milyen módon került be hazánkba a fertőzés, azt még senki sem tudja. Információink szerint idegen állatot nem hoztak be mostanában a telepre. Ebben a gazdaságban 1400 szarvasmarhát tartottak, ezeket az állatokat leölik, de további komoly intézkedéseket is elrendeltek a fertőzés tovább terjedésének megakadályozása érdekében. A száj- és körömfájás vírus ugyanis rendkívül fertőző és ha nem sikerülne megállítani, annak beláthatatlan következménye lehet a teljes hazai ágazatra. És nem csak a szarvasmarhákat veszélyezteti a kór, minden hasított patájú állat elkaphatja. A megjelent kereskedelmi és exportszankciók kiterjednek a juhra, kecskére, sőt a sertésre is. Mivel egymást követően jelent meg előbb a kiskérődzők pestise, majd a rettegett száj- és körömfájás, sőt a Hajdúságban néhány telepen a tüdőgümőkór is, többekben felmerül, hogy nem a véletlen műve, ami történik.
A nemzetközi piacok bizalmának megőrzése most a legfontosabb
Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója a Magyar Jelennek azt mondta: „most az a legfontosabb, hogy megőrizzük a nemzetközi piacok bizalmát, amit kivívtunk a kiváló minőségű magyar húsáruval és más élelmiszerekkel.
Magyarországon ugyanis nemzetközi szinten köztudottan kimagasló a biobiztonság, az élelmiszerbiztonság” – fogalmazott Wagenhoffer Zsombor.
Mint mondta, mindent el kell követni, hogy ahol a gyanú megjelenik, ott azonnal izolálni kell az állományt, a hozott korlátozásokat pedig mindeninek komolyan kell vennie és be kell tartania. Erről meg kell győzni a nemzetközi piacokat is, hogy mindenki betartja a szigorú korlátozásokat.
Hangsúlyozta, hogy a következő időszakban egy nagyon komoly agrárdiplomáciára lesz szükség.
A következő 10 nap, ami kritikus. Ha ezen idő alatt újabb esetek fordulnak elő, akkor nehezebb helyzetben leszünk, mert nagyon nehéz megfogni ezt a betegséget. A száj- és körömfájás nemcsak állatról állatra terjed, hanem olyan közvetítőn keresztül is, mint például a dolgozók ruhája, vagy az autó, tejgyűjtő autó, takarmányszállító autó, sőt 60 km-es távolságban a levegőben is terjedhet a kórokozó.
„Ha a következő egy-két napban nem lesznek újabb esetek, vagy csak egy kettő, és a közelben, akkor talán fellélegezhetünk” – fejezte ki reményét a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója.
Hozzátette, a következő napok feladata az is, hogy felderítsék, a kisbajcsi telepről szállítottak-e akár állatot, akár más hordozón keresztül onnan bevihették-e máshová a vírust.
Wagenhoffer Zsombor bízik a magyar hatóságokban, hiszen akár a madárinfluenza tekintetében, akár a sertés pestisnél bizonyítottak.
„Az egész világon nem volt még egy olyan ország mint Magyarország, amelyik a sertés pestist így meg tudta volna állítani” – húzta alá.
Azon kérdésünkre, hogy nem találja-e furcsának, hogy egymást követően és éppen most törtek ki ezek a járványok hazánkban, akár a kiskérődzők pestise, akár a száj- és körömfájás, amikor például az egész világon rekordárú bárány indult volna exportra, úgy fogalmazott, a gyanú ott van az emberben, hogy lehetett-e mögötte valamilyen hanyagság vagy szándékosság. Neki már a kiskérődzők pestisénél volt egy ilyen érzése:
„Az ország egyik pontján egyszerre csak belobban egy ilyen betegség, ami valahonnan nyilván kell, hogy jöjjön. A szarvasmarhánál nagyon szép árak alakultak ki, a tejpiacon is mennek fel az árak. A sertés áránál márciusban vártunk egy fordulatot, hogy megindulnak felfelé, a bárány esetében pedig mint mondta, rekordárakról beszélhetünk a magyar állat esetében. Azaz kifejezetten jó helyzetben volt a hazai állattenyésztés. Egyszóval ha akarnánk, tudnánk összeesküvés-elméleteket szövögetni, kiknek állhat érdekében, hogy Magyarországról ne tudjanak kimenni állatok.”
Forrás: Magyar Jelen
