Május 12-én nevezte ki a köztársasági elnök Bóna Szabolcsot agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszternek, akinek a jogköreihez tartozik egyebek mellett az agrár- és támogatáspolitika, az élelmiszerlánc-felügyelet és az élelmiszeripar. Az új miniszterrel készített első interjúnkban a nagyobb állattenyésztési ágazatokról, a MÁSZ-ról és a tenyésztőszervezetekről, valamint az őshonos fajták védelméről kérdeztük.
Milyen képet fest a magyar állattenyésztés manapság Ön szerint?
A magyar agráriumnak most sok területen kell szembenéznie nehézségekkel. Ezek részben természeti károkból – például aszályból és fagykárokból –, részben járványhelyzetekből fakadnak, ugyanakkor a piaci problémák is rontják egyes ágazatok szereplőinek helyzetét. Így a kép sajnos vegyes.
A tejtermelők és a sertéstartók hónapok óta nehéz helyzetben vannak. A sertéságazat krízisét tovább tetézte a június 4-én, egy román határ melletti telepen házisertésben megjelent ASP-vírusfertőzés, még akkor is, ha elszigetelt esetről, és nem járványról van szó. Az országos főállatorvos elrendelte a szükséges járványvédelmi intézkedéseket, a fertőzött állomány felszámolását. Először hat éve, 2018 áprilisában mutattak ki hazánkban vaddisznóban ASP-vírusfertőzést. Azóta sikerült elkerülni, hogy sertéstelepekre bejusson a kórokozó.
Az állategészségügyi hatóság, a Nébih irányításának és jogköreinek erősítését, átszervezését indokolja az egyre gyakoribb járványkitörés, valamint az ASP-n túl a madárinfluenza ismétlődő megjelenése is.
Az exportpiacaink nagyobb része, főleg a távol-keleti országok, 2018 óta már nem vásárolnak tőlünk sertéshúst. Az EU regionális elvének köszönhetően az unión belüli sertés- és sertéshús-kereskedelem nagy része folytatódhat, kivéve a korlátozott területekről származó sertéseket és sertéshúst. A legfontosabb feladatunk a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása és a piacok megnyugtatása, hogy urai vagyunk a helyzetnek.
Az olcsó sertéshús importjának fékezésére a magyar kormány mozgástere nagyon szűk. Amit tehetünk, az az import szigorú ellenőrzése, és annak hangsúlyozása, hogy a magyar sertéshús fogyasztása biztonságos. Arra kérjük a fogyasztókat, hogy továbbra is magyar sertéshúst vásároljanak.
Hatékonyabbá kívánjuk tenni az importált élelmiszerek ellenőrzését és a járványok elleni védekezést.
Mi a jelenlegi helyzet az EU sertéspiacán?
Minden jel arra mutat, hogy az EU sertéshúspiaca 2026-ban tovább fog szűkülni. Jó hír, hogy a sertéshúsfogyasztás a borús előrejelzések ellenére stabil, de a termelés ennek ellenére tovább csökken, elsősorban az export versenyképességének romlása miatt (a brazil és amerikai sertéshússal szemben). Kína ugyan enyhített a vámokon, de a jelenleg érvényben lévő 5–20 százalékos szint is nagyon megdrágítja az európai exportot.
A korábban elsősorban kínai exportra termelt spanyol sertéshús tovább nyomja az EU belső piacát, amit a magyar sertéstartók is megéreznek. Ennek a hatását tompíthatják a fokozott importellenőrzések és a magyar sertéshús fogyasztásának ösztönzése.
A sertéstartók és a feldolgozók jövedelmezősége nagymértékben függ attól, hogy Kína mennyire nyitja meg újra piacát az EU-ból származó sertéshús előtt, valamint attól is, hogy az alternatív ázsiai piacok (Fülöp-szigetek, Japán, Dél-Korea és Vietnám) képesek-e kompenzálni a gyengébb kínai keresletet. A hazai sertéságazat alkalmazkodási kényszerben van, és akkor tudunk fellélegezni, ha stabilizálódik az uniós sertéspiac.
A tejtermelők is nehéz helyzetben vannak. Mivel lehet ennek ellenére biztatni őket?
Egész Európában a tejtermelés a kedvező piaci helyzet miatt éveken át nőtt, amely tavaly túltermelésbe csapott át. A nemzetközi térben is jelentős termelésbővülés történt, így a verseny fokozódott, a túlkínálat tartóssá vált, ami az árak drasztikus csökkenéseként jelent meg az EU teljes piacán. Hazánkban fél éve folyamatosan csökkent a nyers tej ára, amely áprilisban elérte a mélypontot. Jelenleg a legtöbb tejtermelő csak veszteséggel tudja eladni a nyers tejet. Az exportárak még a belföldi AKI-átlag árhoz (138 Ft/kg) képest is rendkívül alacsonyok (96 Ft/kg). Ennek ellenére több feldolgozó vitatható üzletpolitikája és árképzése miatt a korábbinál többen kénytelenek külföldre eladni a tejet, amit nem vesznek át tőlük a hazai feldolgozók. A spot árak elindultak ugyan felfelé, de a szerződéses árak emelkedése még várat magára.
A magyar tejtermelők versenyképesek, ugyanakkor a feldolgozók hatékonyságát növelni kell. Ennek elősegítése prioritást élvez.
A technológiai fejlesztéseknek, a kiváló magyar holstein-fríz állományoknak és termelési eredményeknek köszönhetően a magyar tejtermelők kifejezetten versenyképesek. Ugyanakkor az uniós átlaghoz képest tartósan alacsonyabb belföldi felvásárlási árak emeléséhez a feldolgozás hatékonyságának növelésére és a tovább feldolgozott, hozzáadott értéket képviselő termékek előállítására lenne szükség. Ennek elősegítése az egyik fő célkitűzésünk.
Az ASP-eset rávilágít arra, hogy az exportorientált alapanyag-termelő ágazatok milyen sérülékenyek.
Változtatni kell azon a helyzeten, hogy a megtermelt mezőgazdasági termékek jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országunkat.
Célunk, hogy minél több alaptermékből idehaza feldolgozott áru legyen. Ha egy exportpiac bezár, azonnal jelentkezik az árnyomás. A nagyobb hazai feldolgozottság és a diverzifikált értéklánc csökkenthetik ezt a kockázatot. Ez nemcsak a nagy feldolgozóüzemek fejlesztését jelenti, hanem a kisebb és közepes gazdaságoknak is lehetőséget kell adni saját feldolgozott termékek előállítására és piacra juttatására. Ehhez integrációra és termékpálya szintű együttműködésre van szükség.
A húsmarha- és a juhtartók az elmúlt évben kifejezetten jó árat kaptak az állatokért, azonban az elmúlt hetekben 10-15 százalékos árcsökkenés volt ezeken a piacokon; ráadásul már most, nyár elején szénahiányra panaszkodnak többen. Nekik mit tudnak segíteni?
A csapadékhiány szinte minden ágazatot sújtja, ezért a vízvisszatartást a kormány prioritásként kezeli. Ez persze nem kizárólag állami beruházások kérdése, hanem a földhasználat, a talajművelés, a táblaszerkezet és a gazdálkodási gyakorlat átalakítását is igényli. Országos átlagban az utóbbi három hónap csapadékmennyisége 40–50 mm-es hiányban van, de a Tiszántúlon ennél is súlyosabb a helyzet. Csökken a legelők fű-, illetve szénahozama és az állateltartó képessége. Sajnos ezt a piaci helyzetet egyesek kihasználják, és irreális szintre emelték elsősorban a lucerna, de a réti széna árát is. Az ügyeskedők ellen csak hosszú távú értékesítési kapcsolatokkal lehet védekezni. Fontos, hogy az emberek megértsék: a jelenlegi helyzetben szolidaritásra van szükség.
A száraz tavasz miatt kialakuló széna- és tömegtakarmány-hiányra reagálva kampányt indítunk, hogy felhívjuk a figyelmet a gazdák közötti együttműködésre, amivel javítható a tömegtakarmány-ellátás.
Az őszi gabonák terméskilátásai jelenleg közepes szintet mutatnak országos szinten. A májusi csapadék sok helyen megmentette az állományokat, de a Tiszántúlon sokfelé jelentős terméskockázattal kell számolni. Nincs veszélyben a gabonaellátásunk, mivel a vetésterület bővülése gyengébb terméseredmény mellett is fedezetet biztosít a szükségletekre.
A tavaszi vetésű növények kelése nem indult jól, és a terméskilátások sem kecsegtetőek. Az árfolyamhatás sem jó irányba mutat a növénytermesztőknek: az inputanyagokat gyengébb forintár folyam mellett drágábban szerezték be, míg a jelenlegi erősebb forint alacsonyabb felvásárlási árakat hoz magával.
Minden lehetőséget meg fogunk ragadni, amit a közösségi szabályok és a költségvetésünk lehetővé tesznek annak érdekében, hogy a gazdálkodók mielőbb megkaphassák ősszel a nekik járó előlegeket, és a még függőben lévő támogatások eljussanak a gazdákhoz.
Mindent el fogunk követni az őszi előlegek gyors kifizetése érdekében.
Akkor nem várható összeomlás a gabonapiacon, amiről egyesek az ukrán gabonaimport és a várhatóan gyenge termés miatt már most vizionálnak?
Nem gondolom, hogy ilyen bekövetkezne. A helyzet nem könnyű: az árak inkább csökkennek, de összeomláshoz ez nem fog vezetni. Ukrajnából az elmúlt időszakban nem érkezett gabona. Az ország gabonaimportja idén eddig 77 ezer tonna volt. Ez a mennyiség nem tér el érdemben az előző év azonos időszakához képest, és a fő beszállítóink továbbra is Szlovákia és Románia maradtak. Az ukrán import körüli joghézag 5 napig tartott, és a magyar belpiaci áraknál magasabb ukrán gabonaárak miatt nem volt reális esély, hogy gabona érkezzen Ukrajnából.
A klímaváltozás miatt egyes térségekben – különösen az Alföld szárazabb részein – felül kell vizsgálni a jelenlegi termelési szerkezetet.
Bizonyos területeken a kukoricatermesztés gazdaságossága egyre inkább megkérdőjeleződik. Ezt a termelőknek tudomásul kell vennie, és megfelelő szerkezetváltás szükséges. A folyamat láthatóan elindult: az idei, 670 ezer hektáros vetésterület minden idők legalacsonyabb kukoricavetésterületét jelenti. Az aszályos időjárás miatt most az is komoly realitás, hogy Magyarország kukoricaimportra szorul a szükségletek fedezésére.
A tenyésztőszervezetek jelentős feladatot látnak el a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat és a tenyészértékbecslés végzésével, ezen keresztül a tenyésztési szuverenitásunkat és a fejlődést segítik. Az EU nemzeti költségvetésből engedélyezi ezen feladatok támogatását. Az új komány kíván-e élni azzal a lehetőséggel, hogy a MÁSZ által gondosan előre kiszámolt összeget (2027-re 2,2 milliárd Ft) biztosítja a tenyésztőszervezetek részére, amivel elkerülhető az a méltatlan helyzet, amivel évek óta küzdöttünk, hogy évente harcot kellett vívni az alultervezett keret kiegészítéséhez szükséges forrásokért?
Az állattenyésztés stratégiai ágazat, amelynek az állapota az élelmezésbiztonságunk szempontjából kulcskérdés. A tenyészállat előállítás erősítése, a genetikai alapok megőrzése kiemelt figyelmet fog kapni az agrárpolitikánkban, hiszen a termelési hatékonyságban a genetikának óriási szerepe van. A törzskönyvezési és teljesítményvizsgálati feladatok elvégzése után igényelhető támogatásokra a forrás rendelkezésre áll. Az alulról jövő kezdeményezéseket a szakmai szervezeteken keresztül szeretnénk minél inkább bevonni a kormányzati döntés-előkészítésbe.
A tenyészállat előállítás erősítése, a genetikai alapok megőrzése kiemelt figyelmet fog kapni.
Az agrárium érdekvédelmi szervezetei – így a MÁSZ és tagszervezetei – meghatározó szerepet játszanak a versenyképes, reziliens, környezetkímélő és nagyobb hozzáadott értéket előállítani képes állatitermék-előállítás genetikai alapjainak biztosításával. A tenyészállat-kiállítások és a szakmai napok szervezésével jelentősen hozzájárulnak a tenyésztői együttműködések elmélyítéséhez és a szakmánk társadalmi ismertségének és elismertségének erősítéséhez. A szükséges források biztosítása elengedhetetlen a szakmai munka támogatásához.
Az őshonos fajtáink megőrzése, fenntartása közös feladatunk, amiben az államnak jelentős, mondhatni kulcsszerepe van. A MÁSZ és az érintett tenyésztőszervezetek egyhangú véleménye, hogy ezeknek a feladatoknak és jogköröknek az Ön tárcájához kell tartozniuk. Kérem, nyugtassa meg olvasóinkat, hogy ezt Ön is így gondolja!
Az őshonos haszonállatfajták fenntartása és a génmegőrzés ehhez kapcsolódó feladatainak felügyelete és irányítása értelemszerűen az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztériumhoz kellene hogy tartozzon, hiszen ezekkel a fajtákkal is élelmiszert termelnek, illetve tenyészállatokat állítanak elő, tenyésztési programokat hajtanak végre.
Ennek ellenére az Élő Környezetért Felelős Minisztérium ragaszkodik minden génmegőrzési feladathoz; ebben vita van közöttünk.
A Nemzeti Park Igazgatóságok, az Erdőgazdaságok, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) intézményei, a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ, és a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz fognak tartozni.
Az interjút Dr. Wagenhoffer Zsombor készítette, megjelent a Magyar Állattenyésztők Lapjának júniusi számában
