2014. november 19-ig Magyarországon a kéknyelv-betegség öt megyében (Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye, Tolna megye, Baranya megye) több mint 60 esetben került megállapításra; összesen 140 szarvasmarhából, 10 juhból és egy kecskéből mutatták ki a betegséget okozó vírust. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által a járványügyi helyzet változásának megfelelően kijelölt védő- ill. megfigyelési körzetek illetve az ezekre vonatkozó állat-egészségügyi korlátozó intézkedések Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Vas megye egyes területeinek kivételével az ország jelentős részét érintik.
A korlátozás alá vont területeket ábrázoló térképet és a településlistát, valamint az ezekre vonatkozó intézkedések a NÉBIH honlapján elérhetők:
https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/hirek/Magyarorszagon_is_megjelent_...
A laboratóriumi szűrővizsgálatok és az esetlegesen felmerült klinikailag gyanút keltő bejelentések vizsgálata során az ÁDI november 10-ig 5581 PCR és 4093 szerológiai tesztet végzett el, melyekből 5 megye 20 településén összesen 58 elsődleges és másodlagos kitörést erősített meg 120 szarvasmarha, 6 juh és egy kecske vérmintájának PCR pozitív eredménye alapján. A november 10-ig jelentett összesen 37 klinikailag gyanús esetből 19 bizonyult PCR vizsgálattal is pozitívnak. A jellemző tünetek. az orrfolyás, láz, könnyezés, fekélyek a szutyakon, nehézkes járás, nyaki ödéma, vetélés voltak, a fertőzött állatok közül 3 szarvasmarha, 3 juh valamint egy kecske hullott el. Az EU referencia laboratóriuma igazolta a magyar vizsgálati eredményeket valamint elvégezte a szerotipizálást, mely szerint a jelenlegi járványt okozó BTV-4 vírus egy több vírus nukleinsav töredékeit tartalmazó, ún. reasszortáns. Ez a genetikai változás magyarázza a betegség fokozott terjedő képességét.
A korlátozás alá eső területekről alacsonyabb korlátozás alá eső vagy mentes területekre a fogékony állatok továbbtartásra történő kiszállítása a vektormentes periódus bejelentéséig nem lehetséges.
Az állatok szállításának részletes feltételei a minden megyei KH ÉLBÁI-hoz elektronikus formában megküldött 4.0 verziószámú útmutatóban találhatóak.
2014. november 6-án került sor a Nemzeti Bluetongue Szakértői Csoport első ülésére, amely ülésen elfogadott határozati javaslatban az alábbi iránymutatások, állásfoglalások is szerepelnek:
• A vektormentes periódus kezdete az időjárási viszonyoktól és a törpeszúnyogok aktivitásának mértékétől függően változó időpontban kerül bejelentésre. Az ehhez szükséges kritériumok akkor teljesülnek, ha a maximum hőmérséklet 14 napig 10 fok alá csökken vagy egy hétig a maximum hőmérséklet 10 fok alá valamint a minimum hőmérséklet legalább 3 napig fagypont alá csökken (EF SA 2007-es véleménye alapján). A hőmérsékleti értékeket az OMSZ-től származó ország területére vonatkozó átlag adatok alapján kell számolni.
• A 31/2009 (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban a viropozitív állatok a vektormentes időszak kezdetéig továbbra is elkülönített vágás során levágásra kerülnek a környezet vírusterhelésének csökkentése érdekében.
• A fogékony állatok vakcinázásának lehetőségéről, annak módjáról az országos főállatorvos hoz döntést. Többek között e döntés megalapozását, a betegség elterjedtségének pontos felmérését szolgálja a korlátozás alá vont területeken jelenleg is működő monitoring program, mely az ország teljes területére vonatkozó kiterjesztése a közeljövőben kerül szabályozásra.
• A védekezésben nagy szerepet játszik a vektor szúnyogok irtása mellett azok élőhelyeinek gyérítése. Ezen élőhelyek minden esetben az állattartó telepek néhány száz méteres körzetében találhatóak, jellemzően a trágyatárolók, épületek környékén fellelhető sekély vízállások, pocsolyák formájában. A gyérítés nem kizárólag vegyszeres úton történhet, annak jelentős részét képezi a vízállásos területek, a trágya, trágyalé mechanikai úton, földréteggel történő fedése is.
Forrás: NÉBIH
