A vidékfejlesztésre fordítható uniós forrásoknak kifejezetten a munkahely- és a lehetőségteremtés lesz a célja a következő hét évben, a kormány ennek jegyében rendezi át a korábbi uniós támogatási gyakorlatot és rendszert - jelentette ki Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel és Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón.
Utolsó fázisába léptek az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós források felhasználására vonatkozó tárgyalások. Ezek része a 2020-ig tartó költségvetési időszakra vonatkozó agrár-, és vidékfejlesztési források elosztása, ami az állattenyésztőket is érinti.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége álláspontja az, hogy annak érdekében, hogy az állattenyésztési ágazatok előre léphessenek, erőre kaphassanak, a korábbi támogatásoknál több forrást kell az állattartó gazdáknak biztosítani. A növénytermesztés a földalapú támogatásokkal együtt sokkal jövedelmezőbb ágazat, ráadásul a gépesítettsége miatt jóval kevesebb munkaerőt köt le és kényelmesebb életvitel mellett folytatható tevékenység. Nem meglepő, hogy az egész éven át, sok élőmunkát igénylő, rosszabb jövedelemtermelő képességgel rendelkező állattenyésztés iránt hosszú évek óta kisebb az érdeklődés. A két fő ágazat egymáshoz viszonyított egészségtelen arányán csak úgy lehet változtatni, ha a növénytermesztésnek jelenleg nyújtott támogatások egy részét az állattartók részére csoportosítják át.
A Kormány a július 18-i ülésén döntött arról, hogy 1037 és 1200 hektár között 5, 1200 hektár terület felett pedig 100 százalékos lesz a területalapú támogatás elvonása. Ennek mértéke a kormány számítása szerint kicsit több mint 20 milliárd Ft. Ez a döntés Magyar Nemzetben július 14-én, ill. július 22-én megjelent cikkek szerint 525 gazdaságot érintene, amelyek összesen 1,1 millió ha-t művelnek, ami a teljes hazai SAPS terület 22 százaléka. Ezek az üzemek foglalkoztatják a mezőgazdasági munkaerő 18 százalékát, tartják a sertésállomány 41, a tejelő szarvasmarha-állomány 52 és a húsmarhák 30 százalékát. A teljes agrárvertikum kibocsátásának 24,1 százalékát állítja elő ez az 525 üzem. A lap szerint ez a döntés hatalmas csapás az állattenyésztőkre nézve, hiszen a kormány által többlet pénznek hívott 212 milliárd forintot(Lázár János szerint az állattenyésztésre szánt keret így megduplázódik) lényegében már előre betervezett jogcímekre fordítják, legfeljebb évi 10 milliárd forint, ami valóban plusz pénzt jelenthet, de ennek kiosztását és a kedvezményezettek körét egyelőre sűrű homály fedi. A földművelésügyi miniszter által beharangozott 50-60 ezer új munkahelyek száma is kérdéses, hiszen az érintett nagyüzemek 32,6 ezer főnek adnak ma munkát, de nem tudni, hogy ezek közül mennyit kell elbocsátani a jövőben. A bankok már hetekkel ezelőtt élénken érdeklődtek a hitellel rendelkező mezőgazdasági vállalkozásoknál, hogy milyen pótfedezetet tudnak bemutatni az esetlegesen elmaradó területalapú támogatások helyett. A bankok az elviekben létező többlet támogatási lehetőséggel mindenesetre nem igen tudnak mit kezdeni. Egyes szakértők szerint a döntés hozadéka kisebb lesz annál, mint amennyivel az érintett nagyüzemek csökkenteni állat-, és személyi állományukat, illetve kibocsátásukat. Lázár János elmondta, hogy nem zárkóznak el attól, hogy később átgondolják egyfajta segítség nyújtását az ágazatban dolgozó vállalkozásoknak, de ahhoz először ismerni kell a mezőgazdaság idei eredményeit.
Az elvont forrást többek között állatjóléti (sertés, baromfi, tejelő marha) támogatásra, továbbá a jelenleg futó, de e döntés nélkül megszüntetésre ítélt állatalapú támogatások (pl. a top up néven ismert jogcímek) folytatására, ill. a fajlagos összegek esetleges növelésére (kérődző szerkezet-átalakítási jogcímek) lehet fordítani.
Döntés született arról, hogy a kormány az állattenyésztés számára 2020-ig ütemezetten 212 milliárd forint munkahelyteremtést segítő plusztámogatásból 180 milliárd forintot a nemzeti költségvetésből különít el az eddig tervezett támogatásokon felül. 2015-ben ez hozzávetőleg 33 milliárd forint célzott többletforrást jelent az állattenyésztők számára az eredetileg tervezett támogatásokhoz képest. A program nagyságrendjét mutatja, hogy 2014-ben összesen 42 milliárd forint, 2015-ben pedig ugyanakkor már 75,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Földművelésügyi Minisztérium e célra szolgáló előirányzatában az állattenyésztési programokra.
A döntés vesztesei azok a gazdaságok lesznek, amelyek nagy területen csak növénytermeléssel foglalkoznak, alacsony foglalkoztatás mellett - nyilatkozta Lázár János, megismételve azt a korábbi kijelentését, hogy ezeket a cégeket "kitiltják" a vidékfejlesztési támogatásokból is. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: különösen az állattenyésztés, a kézimunka-igényes növénytermesztés, vetőmagtermesztés esetében növekednek az agrártámogatások, azért, hogy minél több fejlesztésre nyíljon lehetőség. Ennek alapján megduplázódnak az állattartók kiemelt támogatásai: 212 milliárd forint többlettámogatást kapnak a következő hat évben. A finanszírozás nemzeti forrásból történik, ez jövőre 33 milliárd forintot jelent.
A Kormány számítása szerint 50-70 ezer új munkahely létesítését jelentheti ez a forrás átcsoportosítás. Lázár János szerint az EU Bizottságával a partnerségi megállapodást a következő egy hónapban aláírják. Így nem lesz akadálya annak, hogy a kormány ez év őszén az új uniós pénzügyi időszak forrásaihoz hozzáférjenek a magyar pályázók, várhatóan az első pályázati felhívások már szeptemberben megjelennek. A következő hét évben a kohéziós alapokban - a humán- és reálinfrastruktúra fejlesztésére - 7200 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a vidékfejlesztési célok megvalósítását 1100 milliárd forint szolgálja.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke azt emelte ki: mivel az elmúlt hét évben az állatállomány drasztikusan csökkent, az állatok számát növelni kell, főként a kis gazdaságokban, hogy erősödjön a vidék népességmegtartó ereje. Ez utóbbit segítheti még a munkaintenzív ágazatok - például az öntözés, a kertészet - fejlesztése, ezért a NAK támogatja a kormány által elfogadott programot.
Bár Brüsszel lehetőséget nyújtott volna arra, hogy a 150 ezer euró feletti, elvonásra ítélt pénzeket a munkabérekkel, illetve közterheikkel csökkenteni lehessen, Fazekas Sándor szerint ezzel a kormány nem élt, mert máris megindultak a találgatások arról, miként lehetett volna a csökkentést kijátszani, ha életbe lép.
Az Európai Unióban egyes törekvések arra irányulnak, hogy 500 hektáros birtokméret felett ne járjon semmilyen uniós agrártámogatás, így a kormány mostani döntése ehhez képest jóval szélesebb támogatási lehetőséget biztosít a hazai gazdálkodóknak - fogalmazott Lázár János. Hozzátette: elismeri, hogy a nagygazdaságoknak is van szerepük a gazdasági növekedésben, de a kormány 80-20 százalékos arányt kíván kialakítani a kisüzemek és a nagyüzemek között, és ehhez igazítja támogatáspolitikáját is. Hangsúlyozta: a kiemelten kezelt állattenyésztés-fejlesztési vagy a kertészeti pályázatoknál várhatóan minden üzemforma azonos eséllyel, szektorsemleges módon indulhat.
Forrás: MTI, Magyar Nemzet, Agrárszektor
