Idén a MÁSZ szeptember 27-én ünnepelte meg az Állattenyésztők Napját. A Szövetség által szervezett rendezvénynek ezúttal is a MATE biztosított helyszínt a KÁN Egyetemi Napokon a kiállítás megnyitóját követően. A fórumon a MÁSZ elnöke vont mérleget az uniós csatlakozásunk elmúlt 20 évéről, majd az ágazatok jeles képviselői kerekasztal-beszélgetésen értékelték a tagságunk eredményeit.
Az Európai Uniós csatlakozás óta eltelt 20 év jó apropót kínál arra, hogy mérleget vonjunk az állattenyésztés fejlődéséről – kezdte megnyitó beszédét dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora. A 2004-es év alapjaiban változtatta meg az egész mezőgazdaság szerepét. Az állattenyésztők egyre nagyobb ellenszélben dolgoznak, ezért minden szakmabeli közös felelőssége, hogy elérjük, a munkánkra újra elismeréssel nézzenek. Örömmel látjuk, hogy nő az állattenyésztési szakmák iránt az érdeklődés.
Miközben az EU kibocsátásának 1-2%- át adjuk, a támogatások lehívásában jelenleg 3% körüli értéket képviselünk.
TÁMOGATÁSOK: LEHETŐSÉGEK TÁRHÁZA?
Az agrárium bizonyságot tett ütésállóságáról – emelte ki Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke. Ennek köszönhető, hogy ma már jelentős hitelhez, támogatáshoz tud jutni egy vegyes vagy egy kizárólagosan állattenyésztéssel foglalkozó gazdaság is.
Érdekérvényesítésünk sokat fejlődött a csatlakozás óta – hívta fel a figyelmet a MÁSZ elnöke. 2007-től nagyobb hangsúlyt kapott az állattenyésztési támogatások rendszere. A 20 év alatt sikerült elérni, hogy mára Magyarországon igényelhető a legtöbb állattenyésztési jogcím, amiben nagy szerepe volt a MÁSZ-nak is.
A tenyésztésszervezésre, a génmegőrzés és a genetikai eredmények javítására, valamint a tenyésztési szuverenitásunk megőrzésére az éves 1,3 milliárd forintos keretnél lényegesebb nagyobb, legalább 2 milliárd forintot szükséges fordítani a jövőben.
Enélkül a pénz nélkül nem lesz sikeres a magyar állattenyésztés, nem lesz ennyire keresett a magyar genetika külföldön és jelentősen csökkenhet az tenyészállat export.
270 SZÁZALÉKOS KIBOCSÁTÁS NÖVEKEDÉS 20 ÉV ALATT
Összefogásban élen járunk, nekünk van a legtöbb elismert szakmaközi szervezetünk, amik munkája érezhető az exportképes tenyészállat előállításban és forgalmazásban – mondta Zászlós Tibor. A szerződéses kapcsolatok rendszerének létrehozásában és működtetésében nagy szerepe van az ernyőszervezeteknek. A magyar szakemberek tudásának legnagyobb elismerése, hogy többen is tisztségviselők Uniós és világszintű állattenyésztési szervezetekben. Külföldi világkiállítások rendszeres résztvevői vagyunk, nemcsak mint látogatók, kiállítók, hanem mint bírálók, szakmai háttéremberek. Ennek a tudásnak a megszerzéséhez megfelelő alapot biztosítanak szakközépiskoláink és felsőoktatási intézményeink. A gyakorlati oktatás egyre nagyobb hangsúlyt kap a képzések során, így a fiatalok már az iskolai éveik alatt valós, hasznosítható szakképzettséget szereznek.
MINŐSÉG NÉLKÜL MÁR NEM ÉRDEMES TERMELNI
Farkas Sándor miniszterhelyettes kiemelte, hogy a mezőgazdaság helyzete teljesen megváltozott, felértékelődött a minőségi élelmiszer értéke. Az agráriumban benne van egy lendület, előrehaladási vágy, amit az agrárkormányzat teljes mértékben támogat.
A pályázati lehetőségek széles tárháza áll nyitva az állattenyésztők előtt, amire valószínűleg a következő 10-15 évben nem lesz újra példa.
KICSI A LEMORZSOLÓDÁS AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ HALLGATÓK KÖZÖTT
Sokan azért jönnek állattenyésztőnek tanulni, mert szeretik az állatokat. Olyanok is akadnak szép számmal, akik otthon állattartással foglalkoznak és szeretnék bővíteni tudásukat. A harmadik csoport, akik úgy szeretnének állatokkal foglalkozni, hogy teleptulajdonosokká akarnak válni és másokat foglalkoztatni. Az indíttatásuktól függetlenül közös ezekben a diákokban, hogy mindannyian az egyetemen jönnek rá, az állattenyésztés melyik ágazata érdekli őket igazán. Úgy hisszük a fenntartható fejlődés alapja az állattenyésztés, a hallgatókat pedig a képzés során megtanítjuk kiállni ezért – zárta le mondanivalóját dr. Póti Péter.
ÁLLATJÓLÉT, KÖRNYEZETMEGÓVÁS
Az állatjóléti támogatásokat igyekszünk úgy alakítani, hogy az jó legyen az állatnak és jó legyen a tartójának is – jelentette ki Papp Zsolt György. A kiskérődző, a méh, a tejelő- és a húsmarha, valamint a baromfi ágazatoknál sikerült létrehozni olyan támogatási konstrukciókat, amik hosszabb távúak és nem csak nemzeti finanszírozás áll mögöttük. A társadalomban tudatosítani kell, hogy ma Magyarországon több mint 4,5 millió hektár áll művelés alatt. Ebből több mint 1,5 millió hektáron agrár-környezetgazdálkodás vagy ökológiai gazdálkodás folyik. Ezzel az eredménnyel az EU első három helyezettjében vagyunk, világviszonylatban pedig a TOP 10-ben szerepelünk.
Európa a világ globális üvegház hatású gáz (ÜGH) kibocsátásának 10%-át termeli. Ebből az agrárium 10%-ban részesedik, vagyis a világ ÜHG-kibocsátásának mindösszesen 1%-át adja.
ÉLEN JÁRUNK AZ ÜHG-KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSBEN
Amellett, hogy az EU mezőgazdasága a globális ÜHG kibocsátás alig 1 százalékát teszi ki, azt sem szabad elfelejteni, hogy az állatok, elsősorban a szarvasmarhák által a levegőbe juttatott metán biogén eredetű, tehát mindig is a légkör részét képezte – hívta fel a figyelmet Zászlós Tibor. A MÁSZ elnöke hozzátette, hogy a mezőgazdasági kibocsátás 7%-át az erdők megkötik, így ennyivel is kevesebb kerül a légkörbe. Ez EU-ban mindenkinek vállalást kellett tennie az ÜHG-kibocsátás csökkentésére, ahol Magyarország a bázisévhez viszonyított 40%-os csökkentést jelölte meg, melyet 2030-ra szükséges elérni. Jelenleg 36%-os csökkentésen állunk. Ezekkel a tényszámokkal kell megvédenünk magunkat, a mezőgazdaságot és az állattenyésztést jogtalanul hibáztató támadások ellen.
Miután néhány éven belül 250 sertéstartót veszítettünk, az utóbbi időkben újra növekszik a sertésállományunk. Tavaly 15.000 kocával növeltük az állományt, így jelenleg 203.000 koca nyilvántartását végzi az MSTSZ.
HULLÁMZÓ A SERTÉSTARTÁS
A sertéságazat 100 éves lemaradással küzd, azonban az EU-ban egyedülálló, hogy hízó és koca állatjóléti támogatás érhető el hazánkban, amit egyelőre nemzeti finanszírozásból tartanak fent – hívta fel a figyelmet Fitos Gábor. Alapvető probléma a sertéstartókat érintő EU-s állatjóléti támogatásokkal kapcsolatban, hogy azok a vállalások, amikre támogatás járna, rontják a jövedelmezőséget. Mindeközben óriási előrelépés ment végbe genetikában, hatékonyságban, termelékenységben (2016 óta +5-6 élve született malac/fialás). A magyar sertéstartók top 25%-a a világon bárhol megállná a helyét, egyedül munkaerő felhasználás fronton lennének még lehetőségek a fejlődésre.
FELBORULNA A BAROMFIPIAC, HA AZ ÁLLATVÉDŐKRE HALLGATNÁNK
Léteznek olyan állatvédő csoportoktól induló kezdeményezések, melyek többek között maximum 30 kilogrammos telepítési sűrűséget szorgalmazzák. Ezen intézkedések bevezetései az előállítási költségek 38%-os emelkedését okoznák, mely áremelkedés a fogyasztás visszaesését eredményezné. Bizonyos nagyobb üzletláncokat sikerült maguk mögé állítaniuk, azóta azonban ezek a cégek is belátták, hogy ez a kezdeményezés kevesebb (-30-35%), de drágább csirkehús előállítást vonna maga után. Emiatt Európa nyugati részén állathiány alakulna ki. Ez a keleti régiók állattenyésztésének fellendülésével járna. A külföldi tőke beáramlásának megelőzésére lehet megoldás, ha élünk a pályázati lehetőségekkel és minél hamarabb elkezdjük telepeink és feldolgozóink fejlesztését. A végső cél az lenne, hogy az európai fogyasztókat európai termelők lássák el, mert ahogy most is, a jövőben is meghatározó lesz, hogy ki eteti meg a fogyasztókat – fejtette ki dr. Csorbai Attila.
EGYSÉGBEN AZ ERŐ
A tejtermelőknek minden együtt működési lehetőséget ki kell használni. Termelői csoportokban, szervezetekben sokkal jobb alkupozíciót érhetnek el és komolyabban tudnak fellépni a feldolgozókkal szemben. Január 1. óta előleget szükséges biztosítani a folyamatos szerződések esetén, aminek bevezetését minden tejtermelő örömmel fogadta – osztotta meg a közönséggel Harcz Zoltán.
Folyamatosan harcokat vív az ágazat a különböző véletlen vagy szándékos félretájékoztatással, ami sok esetben egy-egy terméket vagy teljes termékpályát próbál lejáratni. 2015 óta létezik a Terméktanácsnak egy közös marketing alapja, ami ezen álhírek ellen küzdve igyekszik márkasemlegesen megmutatni és hangsúlyozni a fogyasztóknak a tejtermékek jótékony hatásait.
A teljes beszámolót a Magyar Állattenyésztők Lapjának októberi számában olvashatják
