Szarvasmarha-állományunk 2014 óta TBC-mentes. Ennek fenntartásában a legnagyobb segítség az éves ellenőrző vizsgálatok lelkiismeretes elvégzése. Brucellózismentességünk elfogadása 2025-ben várható. A leukózis esetén a mentesítés önkéntes, és akár már idén elismerhetik a mentességünket. Az IBR-, PTBC- és a BVD-mentesítésekre ugyan nincs támogatás, de komoly gazdasági hasznot hoz, ha az állományunkból kiirtjuk ezeket. 2021 óta mentes a hazai állomány kéknyelv-betegségtől, de a vírus még jelen van sok tagállamban, és a klímaváltozás okozta más egzotikus betegségek megjelenése miatt is fontos a körültekintő állattartás és kereskedelem. Dr. Márton Lázárral, a Nébih Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság vezetőjével beszélgettünk.
A hazai szarvasmarha-állomány 2014 óta az EU által elismerten mentes a TBC-től. Az elmúlt évben mennyi pozitív esetet találtak, és van-e ezeknek tanulsága, ami segíthet az ilyen esetek elkerülésében?
A tavalyi év során öt szarvasmarhatelepen – 2-2 kitörés Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom vármegyékben, 1 kitörés Csongrád-Csanád vármegyében –, összesen 202 állat fertőzöttségét diagnosztizálta a Nébih.
Két telepen jelentős számban minősültek pozitívnak az állatok TBC szempontjából, mely arra utalhat, hogy a korábbi ellenőrző vizsgálatokat nem, vagy nem megfelelő alapossággal hajtották végre. A többi állattartó telepen csak egy-két esetet erősített meg a diagnosztikai vizsgálat, mely – a járványügyi nyomozás egyéb eredményei mellett – alátámasztja, hogy a pozitív egyedek minden bizonnyal vadállatok révén fertőződtek meg a vadállatokkal közösen használt legelő révén.
Tanulságként leszűrhető az éves ellenőrző vizsgálatok fontossága: amennyiben ezeket nem végzik el megfelelő módon – a Nébih honlapján publikált útmutatók ebben segítséget nyújtanak –, a fertőzés elterjed az állományban, és a telep mentesítésének lehetőségei beszűkülnek.
Emellett nagy figyelmet kell fordítani arra is, hogy mindig a jogszabályi előírásoknak megfelelően történjen az állatok mozgatása, mert a járványügyi nyomozást és a fertőzés más állományokra történő átterjedésének nyomon követését megnehezíthetik a szállítási anomáliák.
2023-ban eddig két gümőkóresetet erősített meg a Nébih, mindkét eset egy Somogy vármegyei szarvasmarha-telepet érint, amely régióban a Nébih által megállapítottan – hasonlóan a korábbi évekhez – a TBC endémiás a vadon élő állatokban.
Mi a helyzet a brucellózissal és leukózissal? Mikor várható, hogy elismerik a mentességünket ezekre a betegségekre?
A szarvasmarha-brucellózisra vonatkozó mentesítési tervünk jóváhagyását 2021-ben kérelmeztük az Európai Bizottságtól, amelyet a Bizottság 2022 februárjában elfogadott. A mentesítés a jogszabály előírása alapján legalább három évig tart: erre az időre garantálnunk kell, hogy az állományaink mentesek maradnak, a szűrővizsgálatokat elvégezzük, a vetéléseket és rendellenes elléseket pedig kivizsgáljuk.
A mentesítési program következetes végrehajtásával legkorábban 2025 első felében kaphatjuk meg az ország mentes minősítését. A szarvasmarha enzootikus leukózisától történő országos mentesítés az EU-ban önkéntes. A mentesség elismerése iránti kérelmet ez évben benyújtjuk az Európai Bizottságnak, amennyiben elegendő mennyiségű vizsgálat történik megfelelő eredménnyel. Ebben az esetben tehát nem mentesítési tervet adunk be, hanem rögtön a mentességünk elismertetését kérjük majd.
Az IBR és a paratuberkulózis (PTBC) 2023-tól kikerült a támogatott betegségek köréből. Ez milyen hatással lehet a mentesítésekre országos szinten?
Az állategészségügyi programokra fordítható EU-s támogatások összege 2023-tól jelentősen csökken, ugyanakkor új, komoly pénzügyi forrásokat igénylő feladatok is megjelentek (a közegészségügyi problémaként jelentkező antimikrobiális rezisztencia elleni védekezéshez kapcsolódó vizsgálatok). Mindezekből kifolyólag megértjük, hogy priorizálni kellett. Számunkra a legfontosabb szempont, hogy a mentes állategészségügyi státuszainkat, és az EU által elfogadott , kötelező mentesítési programokat ne veszélyeztesse forráshiány.
Azt kell mondjam, hogy az IBR/IPV-re vonatkozóan az elmúlt 20 év pénzügyi eszközei és szakmai intézkedései sajnos nem vezettek országosan egységes eredményre, nem lettünk hivatalosan mentesek. Az IBR-mentesítés az EU-s szabályozás szerint szintén önkéntes, ugyanakkor a magyar rendelet hatályban maradt, továbbra is kontroll alatt kell tartani a betegséget. A jelenlegi helyzetből történő továbblépéshez, a mentesség eléréséhez én úgy látom, hogy az ágazat támogatására és akaratára is szükség van. Azt látni kell, hogy a mentességnek nem csak egy oklevélnek kell lenni az állategészségügy falán, hanem gazdasági és kereskedelmi előnyt kell magában hordoznia.
A PTBC az EU-s szabályozás szerint csak D kategóriás betegség, ugyanakkor tekintettel a betegség kártételére, figyelemmel kell követni azt, ezért szakmailag a jövőben is indokolt figyelmet fordítani a mentes állományok kialakítására. Sajnos sok esetben itt is bebizonyosodott, hogy igénybe vettek támogatásokat különböző PTBC-diagnosztikai vizsgálatokhoz, de azt nem tervszerűen tették, nem dolgoztak ki az állomány PTBC-státuszára mentesítési tervet, nem volt kimutatható előrehaladás az állomány státuszában, így az állami támogatás nem érte el a célját.
A BVD elleni védekezésnek és mentesítésnek milyen lehetőségei és előnyei vagy nehézségei vannak?
A mentesítés nem egyszerű feladat a betegség terjedési jellemzői és a diagnosztika nehézségei miatt.
A skandináv országokban végrehajtott programok tapasztalatai alapján a sikeres mentesítés lényege a legfőbb fertőzési, illetve fenntartó vírusforrás, a perzisztens – azaz tartósan fennálló – vírushordozó egyed felismerése és eltávolítása az állományból, mivel minden testnedvével, élethosszig tartóan, nagy mennyiségben üríti a vírust.
A fertőzött állatok szelekciója vakcinák használatával kombinálható, míg a teljes állománycsere gyors és hatékony, viszont igen költséges módszer. A mentesség az általános járványvédelmi szabályok betartásával tartható fenn, folyamatos ellenőrző (monitoring) vizsgálatok végrehajtása mellett. Ilyen állományokba csak fertőzéstől mentes állatok vihetőek be, illetve csak fertőzéstől mentes állatoktól származó ondó használható.
Van vagy vannak-e újonnan felbukkanó ragályos betegségek a régióban, amire oda kell a magyar szarvasmarhatenyésztőknek figyelni?
A kéknyelv-betegségtől Magyarország 2021. április 21-től az EU által elismerten, hivatalosan mentes. Az EU-s szabályoknak megfelelően az idei évtől csökkent a kéknyelv-monitoring mintaszáma, azonban a vírus még jelen van Nyugat-Európában, így a fenyegetése továbbra is fennáll. Másik tagállamokból történő élőállat-vásárlások során érdemes odafigyelni a származási hely kéknyelv-betegség státuszára, az állat kéknyelv elleni vakcinázottságára.
Egy másik betegség, amire felhívnám a figyelmet, az a bőrcsomósodáskór (lumpy skin disease) megbetegedés, hazánkban még ugyan sosem fordult elő, de a járványügyi jellemzői alapján van esélye, hogy nálunk is megjelenik. A betegség 2015-ben jelent meg először Európában, Görögországban. 2016-ban átterjedt a Balkán-félsziget több országára is, ahol sikerült leküzdeni a járványt. Jelenleg Ázsiában gyakoriak a bőrcsomósodáskór kitörései a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal adatai alapján. Szerencsére a tőlünk délre fekvő szomszédos országok vakcinázták állományaikat, és ezzel megakadályozták, hogy hozzánk is átterjedjen a betegség. A fentiek mellett a melegedő klíma sajnos előrevetíti a korábban csak a melegebb, mediterrán vidékeken előforduló, ízeltlábúak által terjesztett betegségek térhódítását is, ami miatt újonnan megjelenő betegségekkel kell számolni.
Forrás: Dr. Wagenhoffer Zsombor, Magyar Állattenyésztők lapja márciusi szám
