A Budapesti Olasz Kultúrintézet adott otthont a Nyomtatott hús: merénylet a hagyományos táplálkozás ellen című konferenciának a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében. Mind az olasz, mind a magyar előadók egyetértettek abban, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszerek nem vehetik át a helyét a termőföldhöz köthető táplálékoknak. A mediterrán étrend pozitívumai mellett értékes információkat hallhattunk arról, miként segíthet megőrizni egészségünket, hagyományainkat az étkezés, valamint a saját országunkban termelt és elfogyasztott élelmiszerek hogyan erősítik nemzeti identitásunkat.
Manuel Jacoangeli, a magyarországi olasz nagykövet köszöntőjében megemlítette, hogy az épület igen gazdag történelmi örökséggel rendelkezik, ugyanis mielőtt olasz tulajdonba került volna, néhány évtizeden keresztül állandó székhelyet biztosított az országgyűlés képviselőházának. Ebből is láthatjuk, hogy a hagyományok és a kultúra minden nemzet számára fontosak, amelyeket érdemes fenntartani és őrizni. Az eredetvédett termékek értéket képviselnek, és különös figyelmet érdemelnek azok, amelyeket az UNESCO is elismer. Ilyen a mediterrán értrend, ami felkerült a Szellemi Kulturális Örökség listájára. A kutatók a világ egyik legegészségesebb étrendjeként tartják számon, amelyet a nagykövet fenntarthatósága és kulturális háttere miatt is méltatott. Szeretnék elérni, hogy az olasz konyha is a lista részese lehessen, hiszen a „Made in Italy” jelzéssel ellátott élelmiszerek és termékek világszerte a minőséget képviselik.
A MÁSOLAT SEMMIBEN SEM JOBB, MINT AZ EREDETI
„Ma már mindenből lehet másolatot készíteni, de kérdés, hogy szükség van-e erre” – kezdte beszédét Papp Zsolt. A NAK elnöke egyetértését fejezte ki az előtte szólóval, és hangsúlyozta, hogy a hazai termékeket és azok minőségét mindenkor népszerűsíteni kell. Bár a fogyasztói igényeket ki kell szolgálni, fontos lenne a laikusokkal is megértetni, hogy a laboratóriumban készült vagy növényi eredetű helyettesítő élelmiszerek – mint például a műhús vagy a növényi tejek – milyen eljárással, hogyan készülnek, mekkora a környezeti lábnyomuk. Az állattartást és az állattartókat egyre több támadás éri, pedig tevékenységük hozzájárul a vidék megtartó erejéhez, emellett igen nagy nemzetgazdasági jelentőséggel bírnak, és hagyományaink jelentős része is hozzájuk köthető. Ezért is áll ki a kormány az ágazat mellett, amit az évtizedek óta nem látott mértékű támogatási hullám is jól mutat.
VESZÉLYBEN AZ AGRÁRIUM
Francesco Lollobrigida, az Olasz Köztársaság mezőgazdasági minisztere személyesen nem tudott jelen lenni a rendezvényen, levelét Bernardino Pusceddu, a Kereskedelmi Kamara elnöke olvasta fel. A miniszter aggodalmát fejezte ki annak kapcsán, hogy az ultrafeldolgozott, 3D nyomtatott és egyéb szintetikus élelmiszeripari termékek az agrárium identitását és a fogyasztók egészségét veszélyeztetik. A műélelmiszerek készítése és fogyasztása még jobban eltávolítja az embereket a természettől, ezért az olaszok is támogatják Magyarország álláspontját a műhúsok kereskedelmi forgalomba hozatalának elutasításában. A miniszter hozzátette, hogy mindent nem lehet egységesíteni, mert akkor elvész a nemzetek hosszú évszázadok alatt kialakult kultúrája, identitása.
KÖRNYEZETVÉDELMI ASPEKTUS
Állattartás nélkül a szén-dioxid megkötésében jelentős szereppel bíró gyepterületek fenntartása is kérdésessé válik. Az állattartó telepek karbonlábnyomának kiszámítására már léteznek kalkulátorok, míg a laborhúsok kapcsán a sötétben tapogatózunk, ugyanis pontos adatok nem ismertek a károsanyag-kibocsátásukról. Dr. Nagy István szerint valószínűsíthető, hogy a valódi és a műhúsok ára jelentős eltérést fog mutatni, ami tovább növelheti a különböző anyagi lehetőségekkel rendelkező társadalmi rétegek eltávolodását. A fent említett események megelőzésének érdekében kidolgoztak egy törvényjavaslatot, ami általános tilalmat rendelne el a műhús előállítása és forgalmazása tekintetében. Ez alól kivételt a humán- és állategészségügyi szegmensek jelentenének, ahol a sejttenyészetek alkalmazását továbbra is lehetővé tennék.
TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉG
Prof. Ivo Pulcini kardiológus és a Lazio labdarúgócsapat egészségügyi igazgatója szerint a helyes táplálkozást és a mediterrán étrendet már az általános iskolában is tanítani kellene. A helyes tápanyagbevitelnek a professzor szerint 55-65% szénhidrátot, 20-25% zsírt és 15-20% fehérjét kellene tartalmaznia minden nap. A bemutatott táplálkozási piramis (1. ábra) alapját a jó minőségű, megfelelő mennyiségű tiszta víz alkotja. A szakember rámutatott, hogy ennek fontossága az idő előrehaladtával egyre nagyobb teret nyer, ugyanis az öregedéssel párhuzamosan a test dehidratációja is növekszik, melynek pótlásához, szinten tartásához elengedhetetlen az ivóvíz. A gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatban világszerte terjed egy mondás: „Eat the rainbow!”, azaz "Edd meg a szivárványt!" A cél tehát, hogy minél színesebb, minél sokfélébb és ha lehet különböző feldolgozottságú (párolt, főtt, nyers) növényt fogyasszunk egy nap során. A gabonafélék kapcsán előnyben kell részesíteni a teljes kiőrlésűeket. A mediterrán étrend ezeknek a feltételeknek mind megfelel, ugyanis alapjául a friss élelmiszerek szolgálnak, melyek kiegyensúlyozott táplálkozást tesznek lehetővé.
A HÚSFOGYASZTÁS SZÉLSŐSÉGEI
A húsfogyasztás a szélsőségek martalékává vált az idők során. Mára az egyik végletet az a csoport jelenti, akinek nem is igazi étkezés, ami nem tartalmaz húst vagy húskészítményt. A másik csoport ellenben teljes mértékben kizárja a húst, sőt emellett akár minden állati termék fogyasztását is. A vegetáriánus, vegán és egyéb plant based (növényi eredetű táplálékon alapuló) irányzatok etikai és identitásbeli kérdéssé tették az állattartást és a húsfogyasztást. A mediterrán étrend is főként növényi alapanyagokkal dolgozik, azonban nem zárkózik el az egészséges mértékű húsfogyasztástól. Jónás Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense előadásában rávilágított a húsban található tápanyagok gyerekek fejlődésére tett jótékony hatásaira. A szakember egyetért azzal, hogy a húsfogyasztásnak nem szükséges a mindennapi étrendben megjelennie, azonban károsnak tartja az állati eredetű élelmiszerek teljes elhagyását.
TÖRTÉNELEM EGY POHÁR BORBAN
A mediterrán étrend nem csak egy másfajta táplálkozás, ha nem egy életérzés. Alberto Bertucci, Nemi város polgármestere úgy véli, azok vagyunk, amit megeszünk, ezért is fontos, hogy jó minőségű alapanyagokból készült ételek kerüljenek a tányérunkra nap mint nap. A helyes táplálkozással egyes betegségek is megelőzhetőek. Ahhoz, hogy egészséges élelmiszerek kerülhessenek az asztalra, nem lehet felhagyni a mezőgazdasággal, és nem támaszkodhatunk kizárólag laboratóriumban előállított élelmiszerekre. Ennek érdekében a jövőben az összefogás fel fog értékelődni, különösen az egyre aszályosabb időszakok okán.
A teljes cikk a Magyar Állattenyésztők Lapjának júliusi lapszámában olvasható
