Folytatódik az agrárfelsőoktatás intézményrendszerének eddigi legnagyobb átalakítása. A cél országosan és nemzetközi szinten is kiemelkedő agrárképző intézetcsoport létrehozása, amelynek neve február 1-től Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány lesz. A kuratórium tagjai január 5-én sajtótájékoztató keretei között mutatkoztak be.
Az intézményi struktúra kialakításáról két törvény rendelkezik: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról a 2020. évi CXLII. törvény, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ átalakulásáról pedig a 2020. évi CXLIX. törvény.
A Szent István Egyetem 2021. február 1-jétől „Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem” néven működik tovább alapítványi fenntartásban. A 2020. december 18-án kihirdetett törvény rendelkezik az új Egyetem fenntartójaként funkcionáló Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány alapításával, valamint az alapításhoz és működéshez szükséges állami vagyon biztosításáról és az Egyetem génmegőrzési tevékenységéről.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke Csányi Sándor (OTP), tagjai Dr Nagy István agrárminiszter, Lázár János kormánybiztos, Horn Péter és Bedő Zoltán akadémikusok.
A fenntartói jog átruházásához 670 millió forintot csoportosítottak át, az induló vagyont 600 millió forintban állapították meg. Az alapítványi célok megvalósítására a következő évben 366 millió forint, míg 2022-től évi 400 millió forint áll rendelkezésre.
Az új intézmény az alábbi 4 agrárfelsőoktatási intézmény és 11 kutatóintézet összevonásával jött létre:
Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely
Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa, Gyöngyös
Agrár-környezettudományi Kutatóintézet, Budapest
Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet, Herceghalom
Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Budapest
Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet, Budapest
Halászati Kutatóintézet, Szarvas
Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet, Gödöllő
Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő
Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály, Szeged
Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet, Szarvas
Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsonytomaj
Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály, Kalocsa
Ezek mellett 34 tangazdaság és 4 gazdasági társaság is része az új agráregyetemnek, amely 5 campusszal és több mint 13 ezer hallgatóval rendelkezik.
Az egyetemhez társuló kutatóintézetek kutatási tevékenysége lefedi a mezőgazdaság minden jelentős területét, beleértve a halászatot, szántóföldi növény-, dísznövény-, gyümölcs-, és zöldségnemesítést, szőlészeti és borászati kutatásokat, állattenyésztést és nemesítést, takarmányozást, öntözést és vízgazdálkodást, mezőgazdasági gépészetet, mezőgazdasági biotechnológiát, élelmiszer-tudományt és agrárkörnyezet-tudományt.
„Olyan jól képzett szakemberek kibocsátása a cél, akik képesek az elkövetkező évtizedekben a magyar agrárium és gazdaság erejét és befolyását növelni – határokon innen és túl. Az agrárium a 21. század meghatározó nemzetstratégiai eleme kell, hogy legyen, ezért a célunk sem lehet kisebb, mint hogy 10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme legyünk" - emelte ki Dr. Gyuricza Csaba.
Lázár János szerint az agrárium és az élelmiszeripar nemcsak a vidékfejlesztés, hanem a nemzeti szuverenitás alappillére is.
Prof. Dr. Horn Péter szintén kiemelte az ország nagy részét lefedő vidéki campusok megerősítésének fontosságát, amelyek történelmileg is jelentős szerepet játszottak a vidék fejlesztésében, és a jövőben is jelentősen hozzájárulhatnak a helyi közösségek és gazdaság gyarapításához.
Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minél több fiatal válassza ezt a pályát, ami nem csupán egy szakma, hanem egy életforma is. Ebben a folyamatban megkerülhetetlen feladat az intézményi megújulás mellett az agrár-felsőoktatás képének széleskörű korszerűsítése” – fejtette ki dr Nagy István agrárminiszter.
